Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Simon András-Mód László: „Így támad egyre jobban a híre a Mária-látásnak...”

Népi voí/ósossóg о Kárpát-medencében 6, "fejleszteni" az avatás, szentelés eseményét. Saját borát mérte ki a látogatóknak, s néhány búcsús árust is meghívott a Fekete-erdőbe. A fánál egy perselyt is elhelyeztek a hívek adományai számára. Jelen voltak a helyi televízió munkatársai, akik a Hidak című kulturális magazinműsor számára rögzítették a szertartást. A felvételeket a lendvai televízió műsorára is tűzte. Ezt követően kérte el a polgármester az anyagot a tévésektől, s arról másolatokat készíttetve, videokazettán árusította a szentelés képeit. A szerzői jog ilyetén módon történő megsértése a televízió munkatársai számára is világossá vált. Egy magát vevőnek kiadó munkatárs - a rendőrséget is értesítve - leleplezte az illegális "üzletet", a másolatokat lefoglalták, a polgármester ellen pedig rendőrségi eljárás folyik. A Mária-fa körül hirtelen és tudatosan újjáélesztett kultusz anyagi célokra való felhasználása természetesen még inkább felkorbácsolta a közösség érzelmeit, indulatait. Szomi Péter továbbra is azt szeretné, hogy a Mária-fánál minden évben július 22-én legyen a legfőbb, szabadtéri misével egybekötött ünnep. 2002-ben azonban a plébános nem ment a Fekete-erdőbe misézni. 2001-ből egy újabb jelenést is emlegetnek, miszerint egy 11 éves radamosi kislány látta Szűz Máriát, ám ezt az egymagában álló történetet fenntartással fogadják a radamosiak. A kultusz napjainkban való kiteljesedését erősíthetné, igazolhatná az újabb csodák híre. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy Jugoszlávia felbomlásával, s egyidejűleg az önálló Szlovén Köztársaság létrejöttével, egy megváltozott politikai közegben lehetőség nyílt a népi vallásosság apokrif formáinak szabad gyakorlására is. Ezt a tényt tekinthetjük a kultusz újjászületése természetes kiindulópontjának. Az egyház részéről némi közeledés ugyan tapasztalható volt, ám a jelenésnek valamint a Mária-fának, mint csodás vagy szent helynek a hivatalos elismerése a mai napig nem történt meg. A közösségi szinten működő természetes kultuszfejlődésbe való egyéni, a közösség tagjai által el nem fogadott módon való beavatkozás konfliktusokhoz, és a kultusz kisajátításának érzéséhez vezetett. Megbillent, s egy időre felborult a kultuszt korábban illetve újonnan ápoló, (át)alakító személyek szerepének egyensúlya. Az első jelenés évfordulója megünneplésének helyébe egyre nagyobb súllyal igyekeztek a legújabban állított Mária-emlék felszentelésének napját állítani. A Fekete-erdőben álló radamosi Mária-fa egy határon túli, több nemzetiség által is látogatott apokrif szent hely. Napjainkban egy sokrétű, a helyi közösségen belüli érdekviszonyokat mélyen érintő kultusz-átalakulásnak lehetünk a tanúi. Szándékunk és célunk a Mária-fa és tisztelete további sorsának néprajzi kutatása, dokumentálása. 211