Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Simon András-Mód László: „Így támad egyre jobban a híre a Mária-látásnak...”

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. 5. A kultuszhely 2002-ben Jegyzet 1. Tömörkény István: Mária-látás. In: Tömörkény István: Ne engedjük a madarat...

s más holmik. Budapest, 1911. 51-70. 2. A kultusztörténet és a visszaemlékezések elemzése elhangzott az Idő és emlékezet - 5. Szegedi Vallási Néprajzi Konferencia (Szeged, 2000. október 3-4.) előadásai között. Tanulmány formájában a konferencia anyagát közlő Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 14. kötetében olvasható majd. 3. A szent helyek kialakulását magyarázó történetek gyakori motívuma, hogy Szűz Mária gyermekeknek, pásztoroknak jelenik meg. Bálint Sándor-Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. Budapest, 1994.261. 4. A jelenések vagy csodás gyógyulások révén ismertté vált helyek gyakran egyházi jóváhagyás nélkül működnek, sőt némely esetben az egyház ezek megszűntetéséért harcol. Bárth János: A katolikus magyarság vallásos életének néprajza. In: Magyar Néprajz VII. (főszerk. Dömötör Tekla) 1990. Budapest, 354. 5. Az emlékezők szerint a fánál gyógyulások nem történtek, viszont a fa kérgének gyógyító erőt tulajdonítottak, ezért a kéregből kisebb-nagyobb darabokat vittek magukkal az ide látogató hívők. Volt, aki olvasót fűzött belőle. Általános, hogy a radamosihoz hasonló szent helyek (fák, források) közvetlen közelében található növényeknek, vagy a szent kút vizének segítő, gyógyító hatást tulajdonítottak. Vö.: Bálint Sándor-Barna Gábor i.m. 228., 261. 6. A szent- ill. búcsújáró helyek jellemzője, hogy az imádkozás a hívők számára lelki gyógyulást, megkönnyebbülést jelent. U.o. 219 272