Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kemecsi Lajos: A tardosi Mária-kegyhely

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. A Mária-hegyhely emlékét csak néhány idős asszony őrizte 1989-ig a faluban. Ebben az évben az adatközlőink egy része által elfogadott „szellemi vezető" N. Katalin látomása nyomán újra feléledt a hagyományos tisztelete a kegyhelynek. " Visszaemlékezése szerint a konyhájában megjelenő Szűz Mária több alkalommal is azt mondta: „Amit kértem 50 éve az érvényes!"

14 Katalin nem tudta, hogy ez a kérés kapcsolatban van a hegyen lévő kegyhely sorsával, míg egy kislány aki szintén láttaMária jelenését, elvezette őt a „Gorbára". Ott a „Szűzanya mutatta meg neki, hogy milyen emléket akar". A korábban a kegyhelyen állott és összetört szobor darabjait a földből kiásta és kijavítva visszaállította a fa emlék elé. Az általa látott jelenés hírének elterjedése után történtek hatására egy méltó emlék készítése érdekében a falu több lakója összefogott.

15 Az adatközlők visszaemlékezése szerint 1977-ben készült a szentkép és a szobor védelmére az első fából készült „szekrény". Ezután az igen rossz állapotban lévő, több alkalommal összetört és kijavított (utoljára 1991ben

16

) deszka építmény mellett 1993-ban készíttettek helyi kőfaragóval egy „kőemléket". A „Benzin" Moravcsik György riccer (kőbányász) által készített oszlop tájolása fontos kérdés volt. Az adatközlők megelégedésére szolgál, a viták után annak elérése, hogy az oszlop a falu felé nézzen, ezáltal biztosítva Szűz Mária védelmét és figyelmét az ott élőknek. Az új kőemléket a tardosi plébános „felszentelte" mintegy 200 helybeli jelenlétében.

17 Az új építménybe egy tardosi idős asszony által őrzött Mária szobrot állítottak be. Az építményt adatközlőim „káponkának" nevezték alkalmanként.

18 A kegyhelyet felkeresők rendszerint virágokat hoznak a szobrok illetve az építmények díszítésére. A kőből készült oszlop mögött üres műanyag üvegek vannak összegyűjtve, hogy szükség szerint vázaként szolgáljanak. A virággal való díszítés némiképpen normateremtő is. Az asszonyok figyelik és értékelik, hogy ki milyen virággal díszítette a kegyhelyet.

19 Miközben imádkoznak és énekelnek, gyertyát, illetve mécsest is gyújtanak a szobrok előtt. Rövid idő alatt a kegyhelyhez vezető útvonal is szakralizálódott. Több alkalommal, különböző időpontban végzett terepmunkánk során minden esetben találkoztunk a kegyhelyre igyekvő, onnan érkező asszonyokkal. N. Katalin szerint a hívő asszonyok vele közösen szeretnek leginkább a „Gorbára" menni. A falut elhagyó meredek út mentén álló szikláknál minden esetben megállnak és egy imát elmondanak.

20 Az adatközlők szerint a kegyhely környezete is jelzi megkülönböztetett voltát. Körülötte mindig sokkal több a hóvirág tavasszal, az erdei vadak nem járnak arra, a madarak viszont ott énekelnek, a kegyhely közelében álló bükkfa lombját még a völgyből is meg lehet különböztetni, más színű, mint a többi fa. 197