Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kemecsi Lajos: A tardosi Mária-kegyhely

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A hely kiválasztott voltát igazolja a széles körben hangoztatott állítás, hogy a második világháború végén a hegyen dúló véres harcok során a közvetlen közelében zajló erős tűzpárbaj ellenére a fa nem kapott egyetlen lövést sem. A második világháború eseményeit idézi a kegyhelytől kb. 30 méterre fekvő, kövekkel körbe rakott két sírhely is. A fa és egyszerű fém kereszttel megjelölt sírokban a harcok során elesett és haláluk helyén eltemetett német katonák nyugszanak. N. Katalin a sírok gondozását is egy látomással magyarázza. Az egyik elhunyt katona megjelent álmában és hazai földet kért a sírjára, hogy megnyugodhasson. A faluban élő távolsági fuvaros segítségével hozatott az asszony egy kevés német földet a sírra, így teljesítve a kérést. Halottak megjelenése a kegyhelyen is gyakori. Az adatközlők visszaemlékezése szerint az odavezető úton több alkalommal előfordult, hogy a már elhunytak az élők kíséretében együtt mennek Szűz Mária elé énekelve. Adatközlőink többségének természetesnek tűnik, hogy kivételes, kiválasztott személyek — és többen ilyennek tekintik N. Katalint — kapcsolatba léphetnek a hétköznapi emberek számára elérhetetlen, megközelíthetetlen világgal. Számukra elfogadható, hogy ezek a kiválasztottak kommunikációt folytathatnak a „másik" világ lényeivel is.

21 N. Katalin környezetében kialakult egy összetartó, a falubeli hagyományosan vallásos gyülekezeten belül bensőségesen imádkozó asszonyokból álló csoport. Személyében egyesül egy gyógyító és lelki gondozó, gyülekezet szervező és vezető, akihez magántermészetű problémákkal is lehet fordulni.

22 N. Katalin rendszeresen tapasztal látomásokat. Nem csupán éjszaka, hanem nappal is a lakásában, vagy más épületekben illetve szabad ég alatt. Különösen intenzív a kegyhelyen illetve az oda vezető úton a látomások feltűnése. Rendszerint azonos élményről számol be. Nagy fényesség veszi körül, teste elzsibbad és erőtlennek érzi magát.

23 A látomások célját N. Katalin úgy fogalmazta meg, hogy a nem hívők figyelmét kell felkelteni a bibliai igazságok megismerésére és figyelmeztetni kell őket bűneikre.

24 Személyiségét jellemzi, hogy visszatérően megfogalmazza, miszerint ő csupán közvetítő, s csupán rajta keresztül szól a Szűzanya és Jézus.

25 A fa sorsa, amelyen először megjelent Szűz Mária, igen tanulságos. A szent képekkel megjelölt gyertyánfa az 1960-as évek elején kiszáradt. Több adatközlő egymástól független elbeszélése szerint a kiszáradt, kidőlt fát nem bántotta senki. A száraz fa gyűjtése pedig még napjainkban is alapvető haszonvétele az erdőnek a faluban élők számára.

26 Egyetlen férfi volt Tardoson aki fennen hangoztatva ateista mivoltát, levitte a kiszáradt fát az udvarába és felhasogatta tűzifának. A tűzre vetett fa azonban olyan erős és hatalmas füstöt adott, hogy az egész falut ellepte és csak igen lassan oszlott fel. Ezután már ez a férfi sem merte elégetni a megjelölt fát. A hitetlenek megbüntetésének példája-