Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kemecsi Lajos: A tardosi Mária-kegyhely

Népi va/lósossóg a Kárpát-medencében 6. kb. 3 méter magas, kőből készült, ívelt fülkéjében üveg ajtó mögött Szűz Mária szobor áll, virágokkal körülvéve/ A közelében faragatlan kövek halmán 160 cm magas, deszkából készült csúcsos tetejű Mária képet védő építmény áll. Közvetlenül előtte, a földön, utólagos javításokkal szinte formátlanná torzított 35 cm magas Szűz Mária szobor található. A kőhalom körül kis fa keresztek állnak. A két „oszlop" körül az erdő aljnövényzetétől megtisztított kis tisztás, illetve kettéhasított fatörzsekből készített egyszerű padok jelzik a szakrális tér határait. A Mária kegyhely keletkezésének történetét kutatva kiderült, hogy eredete még a második világháború előttre nyúlik vissza. Több adatközlővel készített gyűjtés alapján rekonstruálható, hogy 1939. februárjában két 11 éves gyerek indult a faluból a tatai piacra hóvirágot árusítani.

9 A hegyen átvezető gyalogút 3 kilométerrel rövidebb, mint a völgyben haladó közút. Ezért indultak a hajnali órákban a piacosok ezen a nehezen járható úton a városba. A gyerekek az út mellett egy gyertyánfán nagy fényjelenség kíséretében Szűz Máriát látták. Magyarul szólt (!) hozzájuk és ők térdre hullva imádkoztak hozzá, majd ijedten hazafutottak. A visszaemlékezők egyöntetű véleménye szerint a gyerekek szülei megtiltották, hogy a jelenésről beszéljenek, de két nap múlva mégis kiderült.

10 A közeli Tarján faluból elinduló csendőrök is látták a hegyről tündöklő fényjelenséget és a faluba érve kifaggatták a gyerekeket a történtekről. A jelenés utáni második napon már egy Mária kép és virágok kerültek a fára, mintegy megjelölve azt. A jelenés híre gyorsan elterjedt és a falu határán keresztül a péliföldszentkereszti búcsúba gyaloglók elvitték a hírét." A látomás nyomán megindult események nyomonkövetése külön tanulmányt eredményezne. A hivatalos egyházi álláspont alakulásának fázisai, a felnőttek reagálásai a gyermekek látomására, illetve a Mária jelenéshez kapcsolódó további események - búcsújárás, építmény állítása, a falu hitéletében való szerepe - egyaránt részét képezheti a további kutatásnak. Különösen sajátos a második világháborút követő időszak változásainak vizsgálata a Mária -jelenés megítélése terén. A kollektivizálás, a politikai változások hatásai egészen a rendszerváltozás utáni évekig gyakorlatilag nem tették lehetővé a kultusz gyakorlását. Az 1940-es években a „Gorbán" lévő Mária kegyhely a rendszeres kultusz részévé lett. Mária ünnepeken a faluból a plébános vezetésével körmenet indult a hegyre, miként a vasárnapi litánia után is sokan látogatták a helyszínt. A kultuszhely tisztelete 1950 után csökkent, mikor rendőrök is zaklatták az odajárókat. Emiatt már csak idősebb asszonyok jártak fel imádkozni, hajnali időpontokban. A Mária-kegyhely ismertsége és látogatottsága amiatt is csökkent a visszaemlékezők véleménye szerint, hogy a Tatára vezető gyalogút jelentősége gyakorlatilag megszűnt a rendszeres autóbuszjáratok beindítása után.

12 196