Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Kövecses Varga Etelka: A szakrális építmények helymeghatározó tényezői Esztergomban és környékén

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Ha a forrás vizét gyógyító erejűnek vélik, a betegség, amelyet gyógyít, nincs konkretizálva. Ilyen gyógyhatású volt az esztergomi Szent János-kút, amely mellé 1754-ben emelték a kápolnát.

7 Gyógyító hatásúnak tartották az esztergomi Fári-kút vizét, amelynek közelében egykor ciszterci monostor állhatott.

8 Más esetben a forrást összefüggésbe hozzák Szűz Mária megjelenésével, s ezáltal válik egyúttal gyógyhatásúvá a forrás vize. Ennek egyik példája a bényi szentkút, amelyről így ír a XIX-XX. század fordulóján megjelent vármegyei monográfia: "Dűlőnevei közül érdekesebbek a ... Szentkúti dűlő a hol a nép hite szerint Szűz Mária megjelent s a kút vizét gyógyító erővel ruházta fel.

9 Néhány forrás esetében feltételezhető, hogy eredetileg csodatévő gyógyforrások lehettek, s ennek megfelelően kultuszhely is épült körülöttük. Ezek azonban az Árpád-kort követően feledésbe merültek. Feltételezésem szerint ilyen volt a bajnai Csimai-kút, amelynek a környéke még ma is kultuszhely, és a pusztamaróti, másként szentmaróti Szépasszony-kút amely már csak földrajzi névként él tovább.

10 A bajnai kultuszhely története az Árpád-korra nyúlik vissza, amikor itt egy eleinte Örsejnek, majd Csamaszombatnak nevezett falu állott. A falut a török pusztította el 1526 és 1543 között. Plébániatemploma Keresztelő Szent Jánosra volt szentelve. Annak ellenére, hogy a török alatt a templommal együtt a község is elpusztult, az 1732. évi canonica visitatio szerint új templom épült a régi helyére. A templomról az Osváth-féle monográfia így ír: "A csimai kálvária helyén egykor remeteség volt, melynek temploma a mennybevitetett boldogságos Szent Szűz tiszteletére volt benedikálva. A templom a török uralom idején elpusztult. A templomot újból Sándor Menyhért, a jelenlegi kegyuraság első elődje építette föl 1680 körül. Az itteni egykorú dokumentum szerint a boldogságos Szűz közbenjárására súlyos betegségéből kigyógyulván, fogadalmát teljesítette. A templomnak 3 harangja volt. Kegyképe miatt búcsújáró helye volt a szomszédos községeknek, de miután több ízben feltörték és vérontással megalázták (kb. 1783 -ban), József császár 100 évre bezáratta és vagyonát a közalapokba osztotta be. Mezey Rudolf bajnai plébános (1872-1897) idejében azután a düledező templomot a kegyuraság lebonttatta s anyagából a pusztagyarmati iskolát, illetve a nagysápi templomot építtette 1891-ben."" A templom nagyobb lehetett az előzőnél, hiszen a romokat csak a szentély fedte.

12 A templom elbontása után azonban megmaradt a barokk kálvária és a templomdomb alatt mesterségesen vájt Szent Anna-kápolna, amely a környékbeli asszonyok, lányok búcsújáró helye volt. Minden év július 26-án ide mentek processzóval jó férjért ill. gyermekáldásért imádkozni.

13 Marót falu az Árpád-korban került az esztergomi érsek birtokába, aki itt vadászkastélyt építtetett. A falu a török korban elpusztult, s ezt követően Nagy 17