Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Kövecses Varga Etelka: A szakrális építmények helymeghatározó tényezői Esztergomban és környékén
Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Marót, Puszta Marót vagy Szent Marót néven tűnt fel a forrásokban. Az érseki kastélytól keletre középkori halastó duzzasztóművének maradványait találták, mely feltehetően egy forrás vizére épült. 14 Feltételezésemet, mely szerint eredetileg itt is csodatévő gyógyforrás létezhetett, egyelőre csak a Szentmarót elnevezésre alapozom. Magában a városban, Esztergomban meleg vizű forrásokról tudunk, amelyeknek gyógyhatását az Árpád-korban és a középkor folyamán még ismerték és használták. Az Árpád-korban Esztergom-Vízivárosban állt a Szent Lászlótemplom, s a városrész középkori pecsétjén is Szent László király szerepel bárddal és országalmával a kezében. Talán nem véletlen, hogy ez a templom éppen egy meleg vizű forrás mellett épült, amelyre később a törökök fürdőt építettek (Rusztem pasa fürdője). A XVIII. században a ferencesek posztókészítésre, majd ismét fürdésre használták az 1890-es évekig. 15 A fák kultuszban betöltött szerepe hasonló a forrásokéhoz. Számos példája van annak, hogy a kultuszhely pusztulása után az ott álló nagy fák őrzik, jelölik annak helyét, de ideiglenesen szerepét is átvehetik. Ennek egyik példája a piliscsévi Rózsafüzér-kápolna (Rúzickova kaplonka)' 6 , amely mellett két nagy terebélyes gesztenyefa áll. Miután a kápolna teljesen elpusztult, az egyik fára szentképet helyeztek el, s ehhez jártak ki precesszióval. De kiemelkedően nagy fákat önmagukban is szentnek érezhetnek. Ilyen meggondolásból jönnek létre a képes fák; ha a képnek nem készítenek külön foglalatot, vagy oszlopot, egy fára szegelve megfelelőnek találják elhelyezését. A fának, mint az örök élet jelképének, szerepe lehet a kultuszhely megerősítésében. Ennek szép példája a máriahalmi Sarlós Boldogasszony-kápolna (Große Kapelle), amely mellett nagy méretű fa és kereszt áll, s a kápolna homlokzatán stilizált fát ábrázoló dombormű látható, felirata pedig a következő: "Die starke Frau Baum des Lebens". A kesztölci Mária-kápolnához csodálatos gyógyulás történetek fűződnek. 17 Mellette egy nagy fa áll, amelyről az adatközlő a következőt mondta: "Arra a körtefára... ha beteg volt a gyerek, oda szoktak egy kis inget vagy valamit (ti. akasztani), és kérték a Szűzanyát, hogy gyógyítsa meg a gyereket." 18 (Nem tekinthetünk el természetesen attól, hogy itt egyúttal az átviteli mágia alkalmazásáról is szó van.) Az 1856-os lourdes-i jelenés hatására felerősödött a fák szakrális funkciója, de egyúttal a fák és a források összefüggése is." A Bajót határához tartozó Péliföldszentkereszten, mely egykor Magyarország egyik legkiemelkedőbb búcsújáró helye volt, a forrás távol (kb. 1 km-nyire) esik a templomtól. A templom mögötti dombon a XVIII. század közepén hozták létre a kálváriát, a lourdes-i barlangot azonban már a forrás mellé építették 18
