Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Limbacher Gábor: Egy palóc búcsúvezető napjainkban

Népi va/fósossóg о Kárpát-medencében 6. tartóba kerül. L. viszont szükségesnek tartotta és tartja az előzetes papi megáldást, mert az kiemeli a tárgyat profán mivoltából, és eléri, hogy méltó legyen a szakralitásra, hogy már csak az isteni dolgokra legyen használható. Ezt nagyon fontosnak tartja, ezért törekszik minden új liturgikus eszköz és kegyszer megáldatására. Lényegében magára az Urmutató-felújítására is a profanizálódás, méltánytalanná válás elkerülése indította: „A Világ Ura hogy lehet ilyen mocskos edényben!? Nagyon fontosnak tartom, hogy az Úr teste csak méltó, szépen aranyozott, kitakarított foglalatban, edényben legyen." Mentalitásának archaikus vonása tükröződik abban, hogy az Útmutató régi, praktikus használatra már alkalmatlan csavarját megtartotta és őrzi, mert azt a tárgyat fogta össze, amelyben az Úrjézus lakozott a szentostya formájában. (2, 6) Az Úrmutató-felújítás ügyintézése során L-t Szűz Mária „irányított"-a. Máriabesnyői búcsújárása során egy gyönyörű, Szent István kora szerinti körmeneti feszületet látott. Ekkor Mária L. gondolatába adta, hogy tudakolja meg az alkotó nevét, és vele csináltassa meg az Úrmutatót. Ehhez hasonló irányításra hozatott rendbe papi sírt (Varga Aladárét), és tetette ki a templom, kolostor alapítójának valamint igazgatóinak képeit a rendház folyosójára. (3, 7, 8) L. igyekszik gondoskodni szülei és a maga végső nyugalmáról, illetve lelki üdvéről is. Ezért amikor egykori tanára és utóbb a váci egyházmegye művészettörténésze, Pálos Frigyes anyagi támogatás ügyében fölkereste őt, kérését gyakorlatias segítőkészségével fogadta. A Vác melletti Csörögön (Pest m.) az 1980-as években tervezett templomépítést L. jelentős anyagiakkal is támogatta, azzal a tervet úgy módosítva, hogy alsótemplom is legyen, ahova szüleit és saját földi maradványait is eltemetik majd. Változtatott a templom címén is: az addig tervezett két védőszent, Kristóf és Jeromos mellett L. kezdeményezésére Boldog Vácz Remete is a templom mennyei patrónusa lett. Évi ünnepe november 24-én van. Vácz Remetéről ismeretes, hogy felső Magyarországról való volt, őt L. lelkében palócnak tartja, és kultuszolja. A három titulushoz három misealapítványt is létrehozott élő és elhunyt hívekért valamint a T. család elhunyt tagjaiért.

10 A miséket a védőszentek évi ünnepnapján — és nem a szomszédos vasárnap — rendelte megtartani. L. minden megállapodást aprólékosan írásba fektetett, amire az egyház képviselője megjegyezte: „L., te följegyzéseiddel még az égieket is ellenőrzöd." (I, 7, 8) L. az egyház támogatásáért szegénységben és lemondásokat vállalva él. Ezzel a korábbi családi gyakorlatot folytatja. Elmondása szerint „nálunk mindig volt pénz, fölöslegesen semmi nincs kiadva." Vallási célú anyagi áldozatvállalásokra és cselekedetekre belső késztetés indítja: „Ezeket sugalják belülről, hogy kell." Ennek hatására szorgalmazta és vállalta annak anyagi költségeit, hogy amikor 1972-ben a szalézi Rua Mihályt boldoggá avatták, a balassagyarmati templom őt ábrázoló üvegablakán üvegcserével glóriát kapjon. Erre 7 76