Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - fr. Vásárhelyi Anzelm OSB: Szerzetesek a XXI. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. ­ír. Vásárhelyi Anzelm OSB Szerzetesek a XXI. században A monasztikus hagyomány Életforma A keresztény egyház az életformák tekintetében is nagy gazdagság örököse. Az elmúlt két évezredben koronként és etnikai, kulturális stb. változások hatásá­ra számos közösségi életforma, egymással lazább vagy szorosabb köteléket vál­laló életközösségek számos formációja született. Jelzésszerűen elég itt utalnom a jeruzsálemi ősegyházra, az ókori római városokban születő testvériségekre, Szí­ria és Egyiptom pusztáiban formálódó remetetelepekre, Szent Pachomiusz által kezdeményezett cönobita monostorokra, az írországi peregrinusokra, a közép­korban születő különféle lovagrendekre, a begina mozgalomra vagy konkrét tár­sadalmi, szociális, missziós feladatok szolgálatát vállaló társaságokra, egyesüle­tekre vagy épp napjaink lelkiségi mozgalmaira. A kétezer év számos autentikus keresztény életformája természetesen napjainkban már nem eleven, ill. az egyes életformákban élők számát tekintve nem domináns. Gondoljunk csak arra, hogy a Veszprémi Egyházmegyében, a középkorban és a török kivonulását követően virágzó életforma volt a remeteség intézménye, egész a XVIII. század végéig. Az életformák változásának, történetesen elsorvasztásának fájdalmas példája a ma­gyar tanyavilág. A tanyák, a szeres települések a magyar társadalomban évszá­zadokon át a családi élet sajátos színterei voltak, amelyeket a XX. század hatva­nas éveiben tudatosan számolt fel a korabeli politikai hatalom. A szerzetesélet a keresztény életformák egyike. Jézus Krisztus tanítványai, a keresztény közösségek arról ismerhetők meg a világ számára, hogy egység­re törekednek a szent hagyomány tanulása, az Isten-dicséret és a szeretetszol­gálat által. Ez a formálódó, látható egység képes hitelesen tanúságot tenni Jé­zus Krisztus haláláról és feltámadásáról. Ez az egység az evangéliumokból su­gárzó szabadságban formálódik, mégha tisztátalan emberi törekvések az el­múlt két évezredben újra meg újra el is torzították Krisztus egyházának igazi arculatát. Ahol Krisztus Szent Lelke munkálkodik, ahol hagyják munkálkod­ni, ott születik a testvéri közösség, ott születik az evangéliumi kultúra, annak koronként, természetesen változó struktúrájával egyetemben. Korforduló A XX. és a XXI. század fordulója, az ezredforduló számos jel szerint korfor­duló is. Ghislain Lafont szerint ez egyrészt egy korszak végét jelenti, másrészt egy új korszak hajnalát is jelzi. 1 Annak a krízisnek a mértéke, amelyben élünk, 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom