Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Márkusné Vörös Hajnalka: Protestáns prédikátorok és tanítók életkörülményei és gazdasági viszonyai az 1670-es években Pápán és Veszprém környékén

Nép/ vallásosság a Korpái-medencében 6. Márkusné Vörös Hajnalka Protestáns prédikátorok és tanítók életkörülményei és gazdasági viszonyai az 1670-es években Pápán és Veszprém környékén (A magyarországi protestáns prédikátorok ellen 1674-ben indított per Veszprém megyei tanúkihallgatási jegyzőkönyveinek tanulságai.) Tanulmányom négy vizsgálat anyagára szeretné felhívni a figyelmet, amelyeket Veszprém megyében folytattak le 1674-ben, s amely a gályarabsághoz vezető események menetében különös figyelmet érdemelhet. Az 1671 és 1681 közötti „gyászévtized"-nek nevezett időszak történetével kiemelten foglalkozott egyháztörténetírásunk, hiszen ekkor szakadt a magyar protestantizmusra történetének legválságosabb korszaka: a Wesselényi-összeesküvés leleplezését követő országos megtorlások ideje. Mint tudjuk, a bécsi udvar nem elégedett meg a három főrebellis, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter horvát-szlavón bán és Frangepán Ferenc törvénytelen kivégzésével, vagyonuk elkobzásával, I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem több százezer forintra rúgó megbírságolásával, de súlyos csapást mért a bűnrészesnek nyilvánított protestánsokra: visszaadta a katolikusoknak régi, katolikus eredetű templomaikat, összeesküvés és a felkelőkkel tartott összeköttetés vádjával a Pozsonyban székelő rendkívüli törvényszék elé idézte és egyetemes felelősségre vonta a protestáns prédikátorokat és tanítókat, végül elrendelte a városi kormányzat, magisztrátus, szenátus vallási alapon történő átszínezését a katolikusok javára. Az 1674 tavaszán Pozsonyban lefolytatott per következményei közismertek: igen sok lelkésznek el kellett hagynia gyülekezetét, sokan száműzetésbe kényszerültek, többüket pedig megalázó börtön után gályarabnak adtak el. Az évtized eseményeinek egyháztörténeti feldolgozása és értelmezése már a XIX. század közepén megkezdődött, az események számos mozzanatát feltárták, forrásait, melyek hozzáférhetőek voltak, publikálták, de a gályarabok sorsát leginkább a megemlékezések állították időről időre a figyelem előterébe.

1 Továbbra is várat magára a pert minden vonatkozásban feltáró és 69