Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Tóth G. Péter: A boszorkányság és a mágia kultúrájának társadalmi felfedezése a XIX–XX. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Tóth G. Péter A boszorkányság és a mágia kultúrájának társadalmi felfedezése a XIX-XX. században A XVIII. századig a boszorkányság a magyarországi történetírói elbeszélésekben leginkább csak a különleges, a magyar táj jellegzetes végvidéki egzotikumát megjelenítő történetekben, a csejtei szörny, Báthory Erzsébet vérdrámájában vagy a szegedi pereket taglaló hírekben rögzült. A XIX. század elején a nyelvújítás és a magyar nyelv felfedezésére vállalkozó mozgalmak munkáiban a boszorkányság tematikája, mint „babonás" nyelvemlék volt csak jelen. Az 1850-es években Grimmék hatására Ipolyi Arnold és őt követően a magyarországi „mithológusok" a boszorkányságban egy kereszténység előtti pogány vallás nyomait fedezték fel. Lafenauer Károly, a magyarországi pszichológia egyik Freud előtti jelentős alakja a „boszorkányok" tébolyodottságát, hisztérikus állapotát, megszállottságát vizsgálta, így a boszorkányperek a lélek és idegorvosok forrásaivá váltak. A két világháború között a kibontakozó népiségtudomány képviselői fordultak a perekhez. Itt Eckhardt Sándor, Győrffy György, Mályusz Elemér nevét említhetem, akik a népi kultúra korai nyomainak rögzítésére vállalkoztak. Az 1950-es években a téma elsősorban a jogtörténészeket foglalkoztatta. Érdekessége a téma historiográfiájának, hogy a Rajk-per népügyésze, dr. Alapy Gyula korábban aktív perfeltáró hírében állt. A boszorkányperek valóban tudományos igényű feldolgozásához csak az 1960-as években kezdett hozzá egy kivetkezett pap, Schräm Ferenc, akire erősen hatottak Margaret Murray tanai. Hogy Murray jelentőségét megértsük, érdemes az előzményekről is néhány szót ejteni. Charles Leland (1824—1903) 1899-ben publikálta művét, „A boszorkányok szellemét."

1 Leland a cigány folklórban vélte felfedezni az ókori Diana-kultusz maradványait, egy olyan ősi vallás nyomait, mely szerinte a boszorkányok kultikus társaságaiban maradtak fenn. Ez a könyv nem csak egy ősi világot fedezett fel, de egy új vallási mozgalomnak is kézikönyve lett. Ha Leland a kultusz atyja volt, akkor alapító anyának tekinthetjük Margaret Murrayt, akinek munkái a „Boszorkánykultusz Nyugat-Európában" és az „Isten és a boszorkányok" az 1930-as évektől oly erős elbeszélésnek bizonyultak, hogy Murray boszorkányságról írt szócikkét több mint 40 évig nem sikerült az Encyklopedia Britannica kiadásaiból törölni.

2 Ezek a munkák