Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Márkusné Vörös Hajnalka: Protestáns prédikátorok és tanítók életkörülményei és gazdasági viszonyai az 1670-es években Pápán és Veszprém környékén

Nép/ vallásosság a Kárpát-medencében 6. Mikóczi Mihály és a fokszabadi lelkész, s vásárolt 3 holdas területet Újváry Pál enyingi prédikátor.

4

'

1 A szomszédos mámai hegyen volt vásárolt szőlője a helyi lelkészen kívül az ösküi prédikátornak is, 1 hold.

47 Szoros rokonsági, ismeretségi hálózat működhetett az adás-vételek, de valószínűleg a mindennapi munkák szervezésében is. Érdekes összefüggésekre mutatna rá, ha a további kutatás feltárná e rokonsági és ismeretségi rendszert, annak mozgatórugóit. A XVII. század második felében, de különösen az 1670-es években magas szinten állt a Balaton-felvidék szőlőművelése a művelt terület, a birtokosok száma és a termelés mennyisége tekintetében. Nem csoda, hogy az elzálogosított birtokait visszaszerző püspökök és az újra beiktatott káptalan éppen szőlőbirtokai jövedelmét igyekezett visszaszerezni. Szőlőbirtokok megszerzésével próbálta birtokigazgatási gondjait megoldani a rekatolizáció élharcosaként megjelenő győri jezsuita kollégium is. A veszprémi káptalan készségesen vállalkozott a felségárulási per nyomozó-vizsgálati szakaszának elvégzésére. Az 1674-ben felvett, a prédikátorok életkörülményeit firtató tanúkihallgatás is a szőlők állapotáról és tulajdonosairól árul el a legtöbbet, nem titkolva azt a törekvést, hogy bizonyítékokat szerezzenek a tulajdonlás jogosságát vagy jogtalanságát illetően. A Veszprémben élő kanonokok többsége — megfelelő jövedelmek híján csupán 5-6 tag — dunántúli vagy felvidéki kisnemesi származású volt. Számukra a veszprémi kanonokság az előmenetel szempontjából egyfajta zsákutcát jelentett. Lehetőségeik tudatában szorgoskodtak annyira a veszprémi egzisztencia megteremtésében, jövedelmeiket igyekeztek rögtön környékbeli birtokokba fektetni.

48 Ha csupán a protestáns prédikátorok ügyében eljáró kanonokok személyét vizsgáljuk meg, egyértelmű ez a törekvés. Kardos Gergely, aki gyöngyösi származású volt, az 1650-es években került kanonokként Veszprémbe.

49 О folytatta le a vizsgálatot 1667-ben Berdóczy György választott püspök, felsőörsi prépost részére a felsőörsi prépostság dézsma-sző lője s a református prédikátor által lakott préposti lak ügyében.

50 1673-ban Tihanyban tartott vizsgálatot a protestánsok támogatásával vádolt Kethelyi János tihanyi várkapitány ellen, többnemű visszaélés vádja miatt.

51 1674. február 3-án Szelepcsényi György esztergomi érsek parancsára ő idézte Pozsonyba a felségsértéssel vádolt protestáns prédikátorokat,

52 és tartott ugyanez év február 24-én vizsgálatot a királyi államkincstár részére, Lipót király parancsára a lázadó prédikátorok és protestánsok ellen.

53 Birtokait elsősorban Veszprémben gyarapította. A Benedek-hegy alatt majorságot alakított ki, a belső várban (a későbbi nagypréposti ház helyén álló) kőházzal rendelkezett.

54 Szakonyi János 1660-ban költözött kanonokként Veszprémbe.

55 1671-ben még a Wesselényi-féle összeesküvés gyanúsítottjaként szerepelt a veszprémi