Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Márkusné Vörös Hajnalka: Protestáns prédikátorok és tanítók életkörülményei és gazdasági viszonyai az 1670-es években Pápán és Veszprém környékén

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. reformátusokkal együtt, 56 de már 1674. szeptember 14-én ő tartott vizsgálatot a protestáns prédikátorok részére elfoglalt birtokok ügyében," majd 1676-ban tanúvallatást tart a jezsuiták kenései birtokára nézve/ * Birtokot szerzett magá­nak Alásonyban, Egy házasböröl lőben és Veszprém külvárosában egy majort és kertet. Pápán két házat vásárolt, az egyiket Esterházy Ferenctől 1673-ban, melyet a győri jezsuita kollégiumnak ajándékozott. Veszprémi kőháza a püs­pöki palota szomszédságában állt." 4 A legeredményesebb birtok és jövedelemszerző azonban Gorup Ferenc volt, aki 1638-tól nagyprépost és püspöki helynök Veszprémben. Számos ki­sebb dunántúli egyházi javadalom (fehérvári őrkanonok, rátóti és vasvári pré­post, győri éneklőkanonok, majd nagyprépost) birtokosa volt, amelyek meg­szerzésében Battyhány Ádám és a győri jezsuiták támogatták. Az egyházi tisztségek halmozása mellett birtokai és ingatlanai gyarapítását sem hanyagol­ta el, határozottan védte a káptalan jogait a környékbeli birtokosokkal és a veszprémi reformátusokkal szemben. 60 О képviselte a káptalan és a püspökség érdekeit a megyegyűléseken. Szelepcsényi Györggyel ő volt az egyik kieszkö­zlője 1647-ben annak az országgyűlési határozatnak, amely szerint szigorú büntetéssel sújtják azokat (a veszprémi protestánsokat), akik a veszprémi káp­talant italmérési jogában háborgatják. Személyes vagyonát a protestánsoktól elvett vagy tőlük megvásárolt ingatlanokkal gyarapította. így jutott hozzá Tury Benedek pápai várnagy nagyteveli birtokához, pápai házához. Veszp­rémben a székesegyházzal szemben szerez házat, a vár alatt földterületet. Ro­konságát is részesítette szerzett vagyonából. Testvérének Gorup Péter lovas hadnagynak — aki az egyik terhelő tanú volt a prédikátorok elleni kihallgatá­son 61 — adományozta veszprémi házát és vászolyi szőlőjét. 62 A veszprémi je­zsuita misszió személyében tudhatta legfőbb helyi támogatóját. Segítségével gyarapodtak két új szőlővel, majd 1676-ban számukra eszközölte ki a veszp­rémi prédikátor Bátorkeszi István pincés szőlőjét és Chéh Mózes szent­királyszabadjai lelkipásztor berényi jószágát." Sajnos keveset tudunk a vármegye szerepéről a perek lefolyásában, pedig a hódoltság peremvidékhez tartozó Veszprém megyében a nemesség érdekvé­delmi, önkormányzati, politikai szervezete, a nemesi vármegye nem esett szét. A megmaradt, s a végvárak védelme alatt élő nemesség nemcsak földesúri, ha­nem politikai jogait is gyakorolta, azaz fenntartotta a vármegyeszervezetet. A vármegyei iratok szisztematikus feltárása újabb érdekes adatokat hozna fel­színre. 64 Valamivel többet tudunk viszont a helyi közösségek, az eklézsiák szerep­vállalásáról e nehéz években. A városokban a végvári katonaság, a közép- és kisnemesség, valamint a polgárság vált az üldözött egyház legfőbb támaszá­vá, akik a presbitériumok társadalmi bázisát szolgáltatták már korábban is. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom