Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Márkusné Vörös Hajnalka: Protestáns prédikátorok és tanítók életkörülményei és gazdasági viszonyai az 1670-es években Pápán és Veszprém környékén
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. reformátusokkal együtt, 56 de már 1674. szeptember 14-én ő tartott vizsgálatot a protestáns prédikátorok részére elfoglalt birtokok ügyében," majd 1676-ban tanúvallatást tart a jezsuiták kenései birtokára nézve/ * Birtokot szerzett magának Alásonyban, Egy házasböröl lőben és Veszprém külvárosában egy majort és kertet. Pápán két házat vásárolt, az egyiket Esterházy Ferenctől 1673-ban, melyet a győri jezsuita kollégiumnak ajándékozott. Veszprémi kőháza a püspöki palota szomszédságában állt." 4 A legeredményesebb birtok és jövedelemszerző azonban Gorup Ferenc volt, aki 1638-tól nagyprépost és püspöki helynök Veszprémben. Számos kisebb dunántúli egyházi javadalom (fehérvári őrkanonok, rátóti és vasvári prépost, győri éneklőkanonok, majd nagyprépost) birtokosa volt, amelyek megszerzésében Battyhány Ádám és a győri jezsuiták támogatták. Az egyházi tisztségek halmozása mellett birtokai és ingatlanai gyarapítását sem hanyagolta el, határozottan védte a káptalan jogait a környékbeli birtokosokkal és a veszprémi reformátusokkal szemben. 60 О képviselte a káptalan és a püspökség érdekeit a megyegyűléseken. Szelepcsényi Györggyel ő volt az egyik kieszközlője 1647-ben annak az országgyűlési határozatnak, amely szerint szigorú büntetéssel sújtják azokat (a veszprémi protestánsokat), akik a veszprémi káptalant italmérési jogában háborgatják. Személyes vagyonát a protestánsoktól elvett vagy tőlük megvásárolt ingatlanokkal gyarapította. így jutott hozzá Tury Benedek pápai várnagy nagyteveli birtokához, pápai házához. Veszprémben a székesegyházzal szemben szerez házat, a vár alatt földterületet. Rokonságát is részesítette szerzett vagyonából. Testvérének Gorup Péter lovas hadnagynak — aki az egyik terhelő tanú volt a prédikátorok elleni kihallgatáson 61 — adományozta veszprémi házát és vászolyi szőlőjét. 62 A veszprémi jezsuita misszió személyében tudhatta legfőbb helyi támogatóját. Segítségével gyarapodtak két új szőlővel, majd 1676-ban számukra eszközölte ki a veszprémi prédikátor Bátorkeszi István pincés szőlőjét és Chéh Mózes szentkirályszabadjai lelkipásztor berényi jószágát." Sajnos keveset tudunk a vármegye szerepéről a perek lefolyásában, pedig a hódoltság peremvidékhez tartozó Veszprém megyében a nemesség érdekvédelmi, önkormányzati, politikai szervezete, a nemesi vármegye nem esett szét. A megmaradt, s a végvárak védelme alatt élő nemesség nemcsak földesúri, hanem politikai jogait is gyakorolta, azaz fenntartotta a vármegyeszervezetet. A vármegyei iratok szisztematikus feltárása újabb érdekes adatokat hozna felszínre. 64 Valamivel többet tudunk viszont a helyi közösségek, az eklézsiák szerepvállalásáról e nehéz években. A városokban a végvári katonaság, a közép- és kisnemesség, valamint a polgárság vált az üldözött egyház legfőbb támaszává, akik a presbitériumok társadalmi bázisát szolgáltatták már korábban is. 76