Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Medgyesi-Schmikli Norbert: Szent Ágota, Nepomuki Szent János és Szent Vendel tisztelete Perenyén
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. templomban még meglévő relikvia az építkezés során eltűnt. A liturgikus életet a karzat, a szószék és 21 db fenyőfából készült ülés is szolgálja. Az orgonát a kegyúr, gróf Batthyány József adományozta. Új temetőt is alapítottak az 1760-as években, mely 1780-ban még nem volt felszentelve. Ennek szentelését a canonica visitatio írta elő, mivel a konszekrálás jelei, a keresztek nem voltak meg. A templom tornyában a Szentháromság tiszteletére épült ciszterci monostor apátja két harangot szentelt fel: a 895 mérős (libra) Szent Ágota, és a 126 mérős Keresztelő Szent János-harangot. A liturgikus élettel kapcsolatban az irat megemlíti, hogy Perenye leányegyházban csak Szent Ágota védőszent, továbbá Keresztelő Szent János születése ünnepén, valamint húsvét és pünkösd keddjén, továbbá Aprószentek ünnepén (december 28.) tartottak szentmisét. A többi vasár- és ünnepnapon a perenyeiek az anyaegyházban, Némct-Gencs templomában vettek részt szentmisén." Szily jegyzőkönyve kötelezi a plébánost, hogy nemcsak az említett alkalmakkor, hanem az azokat követő vasárnapokon is tartsanak szentmiséket Perenye templomában. 16 A népi áhítat bizonyos keretét jelentő vallásos társulatról nem írnak a jegyzőkönyvek, sőt megjegyzik, hogy kegyes alapítványok sem működnek, és részleges búcsúk sincsenek engedélyezve az egyházközség számára. Az iskolamester (ludi magister) Percnyén II. József uralkodása idején Rcsetarics Ferenc volt, aki Csepregen (Sopron vm.) született és hosszú nagypösei, szécsi, továbbá köveskúti működés után került Perenyére. Az egyházközség gondnoka (procurator) a nemesi származású Horváth József volt, aki elsősorban az egyházközség anyagi ügyeit intézte. 17 Bőle András egyházlátogatási jegyzőkönyve 1840. június 12-én már magyar nyelven és helybeli tanúk, Imre József, Somogyi László, Vlasits János, Kercselics György és Kovács György előtt készült. Perenye lélekszáma ekkor 457 főt tett ki, melyből szentgyónáshoz járult 350 ember. Az anyaegyház kegyura ezekben az esztendőkben galánthai Esterházy Pál herceg volt, Perenyéé pedig gróf Batthyány Gusztáv és Batthyány Kázmér. Szent Ágota templomát jó karban lévőnek írja az okirat. A Perenye fiókegyházban tartott istentiszteleti rend nem lett sűrűbb az évtizedek folyamán. Csak húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn, Űrnapja utáni vasárnap és Szent Ágota ünnepén tartottak szentmisét Perenyén. A búcsú ünnepéről Bőle megjegyzi, hogy február 5-e utáni vasárnap tartották. Az ünnep eltolása valószínűleg jozefinista hatásra történt. A búcsún a céhmesternek kellett ebédet adni a templom szolgálattevői részére, amiért cserébe egy rétet birtokolhatott a környéken. A jegyzőkönyv már említi, hogy a főoltár Szent Ágota-ereklyével van ellátva. A Szilynél 1780-ban feltüntetett hiányosságot az eltelt 60 év alatt ismeretlen időben pótolták. A harangokkal kapcsolatban a Szilynél említetteken kívül egy harmadikról is olvashatunk Bőle iratában. E harang 50 kg-ot tett ki, de "nem tudni, kinek a tiszteletére" szenteltetett. 18 520
