Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Medgyesi-Schmikli Norbert: Szent Ágota, Nepomuki Szent János és Szent Vendel tisztelete Perenyén

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Két fontos és értékes hagyomány nyomát is megtalálhatjuk e jegyzőkönyvben. Az egyik: "Innepcken délután Vecsernyék tárta tnak."

1

" A hagyomány a liturgikus ének, a zsolozsmázás szokásának ősi gyakorlását bizonyítja Perenyén. Nem utolsó sorban utal a liccnciátus-előénekes-szentember fontos szerepérc a leányegyházban. Láthatjuk, hogy szentmise csak a nagy ünnepek másnapján tartatott Perenyén. A hívek az anyaegyházba jártak, de hitéletüket, buzgóságukat épp a filia templomának liturgikus (pl. vecsernye) vagy paraliturgikus (a népi emlékezet számon tartja pl. a Szentháromság-olvasót, a nagycsütörtöki Jézus-virrasztást, a húsvét hajnalán pap nélkül megtartott "feltámadást és szentasszonyok miséjét", továbbá a Jézus-keresést, halottvirrasztót) szertartásai tartották életben. Perenye példája is bizonyítja a szentemberek nagy szerepét, és segítségét a pasztorációban.

20 Vesperás éneklése még az 1960-as években is szokás volt a nagy ünnepeken — így Szent Ágota napján is, - délután 2 órakor. A két háború között Heisz Alajos kántortanító ( 1901-1962) vezette az 5 zsoltár (Ps. 109., 110., 1

11., 112., 113.) első négy sorából és a Magnificatból álló, gregorián népi tónusokon énekelt, latin nyelvű szertartást. Ez a hagyomány sajnos, azóta kiveszett,

21 de 2002. augusztus 23-a óta próbálkoznak a perenyeiek a vesperás felújításával — úgy tűnik sikerrel: minden pénteken az esti szentmise után éneklik e szép liturgikus éneket. A másik adat, amelyben a középkor és a barokk szent színjátszására visszamenő hagyományról egy keserű megállapítást tesz Bőle András, a következő: "a vizkereszt járás szokáson kívül tétetett."

22 A megjegyzés a háromkirályozás, más néven csillagozás szokására utal. Kétségtelen, hogy ismeretlen időben újjáéledt a faluban e szokás, mert adatközlőim 1995-96 nyarán még elmesélték, hogy az 1970-es évek előtt gyermekek járták az utcákat vízkereszt (január 6.) estéjén, kiugratós csillagot hoztak, és énekeltek. Az egyházatya 1840-ben Kercselits György volt. Az egyházközség javai között Bőle jegyzőkönyve megemlíti a paplakot, mely egy régi, rozzant, sövényből fonott, sárral kifalazott épület volt egy szobával, konyhával, kis kamrával és istállóval. Működött egy ájtatos alapítvány a plébánián. Erre az alapítványra — mely a Szent Ágota-templom fenntartását szolgálta, - a legnagyobb összeget Bejczi Jánosné, Abért Györgyné, Kercselits Józsefné, Viszket Istvánné, Terestyén Antalné és Vlasics Györgyné fizette be az 1830-as években. Az örökmécsesben elégő olajra 12 személy tett alapítványt.

23 Szent Ágota tiszteletének éltetői nemcsak a helyi plébánosok, tanítók és templomatyák voltak, hanem a fent már méltatott előénekesek. Az 1697 körül működött Nimet István licenciátus utódai az utóbbi évszázadban Perenyén az alábbiak voltak. Nevükre a falu népe emlékezett: Prisznyák Sándor a XIXXX. század fordulóján szerepelt előénekesként. Őt Babócsi György ( 1873. október 21. - 1958. augusztus 15.) követte az előimádkozásban. A háborúban és 521