Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Medgyesi-Schmikli Norbert: Szent Ágota, Nepomuki Szent János és Szent Vendel tisztelete Perenyén

Népî vallásosság a Kárpát-medencében 6. dalív alatt egy kőlap található. A templom kis tornya fából készült, melyet a szentély fölé építettek, tetején pedig egy vasból készült kakas volt látható. A tornyocska állapotáról a jegyzőkönyv megemlíti, hogy romos volt. A templom karzata a két fal között fából épült, és volt egy kiszögelése a templom közepe felé. A szószéket szerényen díszítették. A kis Szent Ágota-templomban egyetlen oltár szolgálta a szentmise bemutatását. Az oltár közepén Szent Ágotáról készült festmény állt, felette Keresztelő Szent János képe indította áhítatra a híveket. A festmények körül hat darab, fából készült szobor állt, amelyek Szent János evangélistát, Szent István királyt, Szent László királyt, Nepomuki Szent Jánost, Szent Katalint és Szent Barbarát ábrázolták. Az oltárlap alatt Szent Ágota ereklyéjét őrizték egy kis üvegtokban. A tabernákulumot arányosan helyezték el az oltáron. A temető a templom körül helyezkedett el, melyet kerítéssel vettek körül. A harangláb egyetlen harangot szólaltatott meg a templomtól keletre. A jegyzőkönyv szerint a templomban csak a védőszentet, Ágotát ünnepelték különös tisztelettel. Az iskolával kapcsolatban a jegyzőkönyv Sebestyén Pált említi, aki a katolikus hitben és a tudományban jártas szakemberként tanította az ifjakat, és vezette éneküket.

13 Szombathely első püspöke, gróf Szily János 1780-ban mérte fel Perenye helyzetét. Ekkor az előző jegyzőkönyv készíttetője, Batthyány József ( 17271799) bíboros hercegprímás, esztergomi érsek volt a templom kegyura. 1780ban szentségekhez járulhattak 192-en, nem járulhattak 156-an. Utóbbiak többsége valószínűleg kisgyermek volt, mely a falu lélekszámának nagy növekedésére utal Mária Terézia uralkodása idején. Minden bizonnyal katolikus vallásúak voltak, mert ez a jegyzőkönyv már nem említ Perenyén protestáns híveket. Szily vizitációja tárja elénk elsőként a ma is álló Szent Ágota-templom állapotát. A templomot a földesúr-kegyúr gróf Batthyány Lajos (1696-1765) nádor alapította 1761-ben. Ez az épület — ellentétben a korábbi templommal - már a falu közepén áll. Az építkezés költségeit a nádor, a közbirtokosok és a helység lakosai viselték.

14 A szent hely megáldása kész állapotban történt. Szily jegyzőkönyve szerint a vörös zsindellyel fedett épület 300 lélek befogadására volt alkalmas. Perenyén két szent örvendett különös tiszteletnek a XVIII. században: Szent Ágota és Keresztelő Szent János. Ezt támasztja alá az 1780-as összeírás, amely tanúsítja, hogy e két szent képe volt látható az új templomban is. A búcsút, február 5-ét és Keresztelő Szent János születését, június 24-ét ünnepelték különös tisztelettel a helybeliek. Az ünneplés konkrét eseményeiről, szertartásrendjéről a jegyzőkönyv sajnos nem ad tájékoztatást. Az új templomban két oltár áll: a nagyobbik, a főoltár Szent Ágota tiszteletére, illetve a kisebb, Szűz Mária tiszteletére. A szép barokk Mária-szobor ma is imádságra hívja a betérőket. A vizitáció külön megemlíti, hogy a templomban a felmérés idején nem volt ereklye, tehát valószínűsíthetjük, hogy a korábbi 519