Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Medgyesi-Schmikli Norbert: Szent Ágota, Nepomuki Szent János és Szent Vendel tisztelete Perenyén

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. mar a kéjvágyó római helytartó, Quintianus célpontjává vált, aki egy örömtanyára vitte Ágotát, hogy megkísértsék. Mivel Ágota hűséges volt hitéhez, koholt vádak alapján bíróság elé állították, megkínozták és börtönbe vetették. A dühös poroszló levágatta a lány mellét. A következő éjszakán a börtönben megjelent Ágota előtt Szent Péter, és meggyógyította. A további kínzásokba belehalt. Tiszteletét az indította el, hogy szülővárosa, Katánia a vértanúság első évfordulóján megmenekült az Etna kitörésétől. A helyi lakosság Szent Ágota sírjáról elhozott fátyollal vonult február 5-én a lávafolyam elé, miközben a vértanú szűz segítségét kérte. A láva megállt, a város megmenekült.

8 Ennek következtében Ágotát tűzvész és földrengés ellen hívják segítségül, és az ércöntők, kohászok, bányászok tartják védőszentjüknek. A középkorban a 14 segítőszent között találjuk, elsősorban a mellbetegek fordultak hozzá. Népszerűségét mutatja, hogy Jób érsek az esztergomi Porta Speciosa főkapura is rávésette Ágota képét. Ágota tiszteletét a barokk korban Szent Flórián váltotta fel.'Az irodalmi hagyományban egy színdarab keltette tiszteletét, melyet a nagyszombati jezsuita gimnázium diákjai adtak elő 1635-ben Sancta Agatha címmel.

10 Perenyének ritka patrocíniuma van. Az elmondottak alapján mindenképpen középkori eredetre következtetünk. Szent Ágota perenyei tisztelete szervesen összefügg a templom történetével. A templom létéről, állapotáról és felszereléséről elsőként Kazó István kapornaki apát, vasvári prépost és főesperes canonica visitatiojában találunk adatot. A jegyzőkönyv 1697-ben íródott. A rohonci Batthyány-uradalomhoz tartozó Pörönye ekkor — és kezdettől fogva — a szomszédos Németh Gencs" filiájaként szerepel. A vizitációs jegyzőkönyv szerint a falu temploma Szent Ágota szűz és vértanú tiszteletére épült, és a falun kívül állt. A védőszent képén kívül az utolsó vacsora képe volt látható a templomban, továbbá egy fa feszület az oltáron, fa karzat és kőből készült szószék. A fa harangláb a falu közepén állt. A községnek — Kazó felmérése szerint — 1697-ben 62 katolikus, 96 protestáns és 108 közömbös (indiferens, szentségekhez nem járuló) lakója volt. Licenciátus is szolgálta a perenyei hitéletet, Nimet (Németh) István személyében. Az ő működéséről a jegyzőkönyv sajnos nem ír semmit, csak a nevét említi.

12 A következő forrásunk, mely Perenye templomának történetéről árulkodik, gróf Batthyány József szombathelyi nagyprépost, későbbi kalocsai, majd esztergomi érsek egyházlátogatási jegyzőkönyve, mely Perenyéről 1756-ban készült. Perenyén 356 capax, azaz olyan lakost számlál, akik koruk, felkészültségük, hitbeli ismereteik és lelki állapotuk szerint szentségekhez járulhatnak. Az ezt nélkülöző incapax lelkek száma 54 volt. Az irat szerint a falu külső részén álló, zsindellyel fedett Szent Ágota-templom felszentelve még nem volt, csak megáldva (benedictus). Kiemeli, hogy a templom szentélyében és a dia578