Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Lukács László: Szent Sebestyén kultusza Közép-Dunántúlon

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. melita) templomból került a gyűjteménybe (lelt. sz.: Sz-74. 121.). Szent Sebestyént fához kötözve, több nyílvesszővel átlőve, aranyszínű ágyékvédőben ábrázolja. Az olajfestmény a XIX. század első felében készült. Székesfehérvár város letéteként került a múzeumba, tehát kapcsolódhat az 1739 óta folyamatosan élő városi fogadalomhoz. Szent Sebestyént lombos fa elé kötözött glóriás férfiként mutatja, fehér ágyékkendőben, testében három nyílvesszővel, lábainál vörös drapéria. Hátterében jobb oldalon dombok előtt városkép látható (lelt. sz.: Sz-74. 573.). Székesfehérvár Belvárosában a XVIII. században az egyik legelőkelőbb polgárház homlokzatán is elhelyezték Szent Sebestyén szobrát: az Úri (ma Jókai) utca 1. szám alatti rokokó Hiemer-ház Városház tér felőli homlokzatán, függönyszegélyes falfülkében Szent Sebestyén fához kötözött, nyilakkal átlőtt testét ábrázoló kőszobra áll. A Hiemer-család a XVIII. század folyamán vezető szerepet játszott Székesfehérvár történetében. Hiemer Mihály mészárosmester, a fehérvári „német párt vezére", 1692-ben, 1702-ben majd 1714-26 között városbíró volt.

22 A város első polgáraként kérhette a házán is megjelenített szentet, hogy családját, városát kímélje meg a pestistől. Székesfehérvár fogadalmával egy időben Móron Szent Sebestyén szobrával díszített korinthoszi fejezetes oszlopot állítottak a dühöngő pestisjárvány emlékére. A móri Kapucinus tér felső végében álló pestisoszlop latin nyelvű felirata így hangzik: eX DeVotlone InCoLae nostrl teMpore LU Is ereXerVnt. [Fogadalmi ajándékul emelték Mór lakosai a járvány idején.] A latin szöveg chronosticonja az 1739-es évszámot adja ki. Móron a kapucinusok háztörténetében feljegyezték, hogy a rendház melléképületében látták el a szerzetesek a pestises betegeket, a többiektől elkülönítve. A szóhagyomány megemlékezik egy pestisgödörről a régi móri temetőben, ahova a járvány áldozatait temették. Királyi rendeletre a vesztegzár irányító apparátusa 1839 decemberétől Móron működött.

23 Az egyik úrnapi sátrat minden évben a Sebestyén-oszlop elé építik. Mór szomszédságában, Bodajkon Szent Sebestyén ünnepét az erdei munkák szempontjából dologtiltó napnak tartották. Aki e tiltást megszegve mégis az erdőre ment, azt könnyen érhette baleset. Német eredetű hagyomány szerint úgy tudják, hogy ezen a napon indul meg újra a nedvkeringés a fákban.

24 Az erdei munkák tiltásával a természetet, a tavaszi megújulás kezdetét óvták, segítették Szent Sebestyén napján. Ugyancsak Székesfehérvár fogadalmával azonos időben a vele szomszédos Csórón és a közeli Lovasberényben is pestisszentként könyörögtek Sebestyénhez. Csórón az 1799. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint: „A főoltár a templom szegénységéhez mérten csinosan díszített, ellenben a két mellékoltárt, melyek a Fájd. Szűzanya illetve szt. Sebestyén tiszteletére készültek, s 513