Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Lukács László: Szent Sebestyén kultusza Közép-Dunántúlon

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. oltárkő nélkül vannak, javítás alkalmával el kell távolítani. A kápolna a templom előtt áll, attól néhány lépésnyire, jó anyagból épült, teteje megviselt, melyet a pestis idején építettek szt. Sebestyén tiszteletére, mert Csórón egyetlen ember sem pusztult el a betegségben. Most már teljesen romladozó állapotban van, üres, raktárként használják."

25 Csór mai római katolikus plébániatemploma a középkori templom helyére épült 1801-05-ben. Mellékoltárának XIX. század eleji képe a két pestisszentet: Sebestyént és Rókust ábrázolja.

2

'' Lakossága egy részének eredetéről a Német utca elnevezése tanúskodik. Lovasberényből az 1805-ös canonica visitatio jegyzőkönyve a kápolnákról is megemlékezett: „A kisebbiket a pestis idejében fogadalomból a kath. község építette a temetőben szt. Rókus, Sebestyén és Rozália tiszteletére 1740ben."

27 Lovasberényben a Cziráky-kastély barokk kápolnájának homlokzati falfülkéjében Szent Sebestyén kőszobra áll. Az 1708-ban elkészült kápolnát Siegbert Heister osztrák tábornok építtette.

24 A Székesfehérvári Egyházmegyében a budaörsi római katolikus templomban emeltek bal oldali mcllékoltárt Szent Sebestyén tiszteletére. Budaörsön a XVIII. században betelepített németek Sebestyént a jószághullás elleni védőszentnek tartották.

24 Dunabogdányban, amely 1993-ig tartozott az egyházmegyéhez, műemlék jellegű a Szent Rókus, Szent Fábián és Sebestyén kápolna.'

0 Sebestyén alakja megjelenik a barokk Szentháromság-szobrokon, amelyeket a XVIII. századi pestisjárványok idején állítottak. Veszprémben a Bíró Márton püspök által 1750-ben állíttatott Szentháromság-szoborhoz 1784-ben lábas kőkorlátot építettek, amelyen Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent György szobra áll.

31 Bánd (Veszprém m.) német fiatalsága Szent Sebestyén napján farsangi felvonulással egybekötött bált rendezett (Schützenball).

n A bál német elnevezése jelzi, hogy Sebestyént a lövészek védőszentjeként is tisztelték. Jegyzetek 1. Római Martirologium. A legutóbbi latin kiadás hiteles fordítása. Fordította: Nádasdy Marián. Székesfehérvár, 1928. 21. 2. Uo. 3. Stolz, Albán: Legende oder der christliche Sternhimmel. Freiburg im Breisgau, 1870. 4345. 4. Jöckle, Clemens: Szentek lexikona. Budapest, 1994. 319. 5. Gugitz, Gustav: Fest- und Barauchtumskalender für Österreich, Süddeutschland und die Schweiz. Wien, 1955. 7-8; Gugitz, Gustav: Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch Österreichs. Wien, 1949. 49-55; Bálint Sándor: Adalékok a hajdani pestisjárványok magyarországi hiedelemvilágához. Népi gyógyítás Magyarországon. Orvostörténeti Közlemények, Supplementum 7-8. Budapest, 1975. 226; Hartinger, Walter — Helm, Winfried: „Die laidige Sucht der Pestilenz." Kleine Kulturgeschichte der Pest in Europa. Passau, 574