Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságműfaj terjedési iránya

Nép/ vGÍtósossóg a Kórpót-medencében 6. A már említett ölberg-rűf záró szakasza is figyelemreméltó Beuttner 1660as Énekeskönyvében: ... Also hat es der Rueff ein End,/ Gott sey bey unserm letzten Endt."

24 / ...Az éneknek tehát végére értünk, Isten legyen végső óránkon velünk / Gondoljunk még egyszer a „Da Jesus in den garten gieng..." kezdetű és idézett ének zárósoraira, amelyek már az imádságokra jellemző feszes záradékformát jeleznek és hazai „sváb"-jaink imádságfunkcióba is „használható" „Liidlain"-jait juttatják eszünkbe. A történeti német előkép tehát: „wer dises Liedlein singen kan, Der sing es Gott zu ehr all Tag, auff das sein Seel bleib one klag."

25 / Aki ezt a kis éneket énekelni tudja / énekelje el minden nap Isten tiszteletére / hogy lelke ne szenvedjen / És most német nemzetiségi gyűjtéseink egyik Elberg (Ölberg) - Liedjének záradéka: „... Und wer daas liedlain singen kann, Singet alle Taag' ainmal! Dem wird auch Gott beloohneen/ In dem hiimlischen Saal."

26 / Aki ezt a kis éneket énekelni tudja, Énekelje el egyszer naponta / Akkor Isten is megjutalmazza / A mennyország égi csarnokában. / Elénekelte Wagner Lénártné Ruff Anna (születési idő: 1912., lakhely: Taksony, Pest megye) 1975. május 4-5-én a Péliföldszentkereszti búcsún. Későközépkor és XX. század. Az ősök valahol valamelyik német tartományban, az utódok meg szerte Délkelet-Európában, esetünkben, Pest megyében. Egykor ezeket a Liedlein-eket az írás rögzítette, mára a szóbeliség őrizte meg. íme itt a száj hagyományozó kultúra sokszor megkérdőjelezett, sokszor lebecsült dokumentatív képessége, az írásbeliség fehér foltjait lefedő szerepe. Mindennek azon, hozzánk hasonló, országokban van kiemelt jelentősége, amelyeknek viszontagságos történelme korai kulturális értékeiket, köztük írott emlékeiket is, 460