Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. szerepet kap. Salánkon a haldokló kezébe tesznek belőle, hogy könnyebben haljon meg. A római katolikusok az úrnapi sátorból vett gallyat is felhasználják a gyógyításban. Akiihegyen az úrnapi sátorból vett gallyból főzött teát torokfájás ellen isszák. Szent Iván napjához a magyar nyelvterület több helységében a görög katolikus szertartáshoz virágszentelés kapcsolódik. Az általam megkérdezett görög katolikus papok egyöntetűen kijelentették, hogy a volt munkácsi püspökséghez tartozó egyházakban nem szenteltek Szent Iván napján füvet.

6 A karácsonyi szentel menyek között a gyógyítással kapcsolatos hiedelmeket inkább a ruszinság körében találtam meg. Kopányban, Komjáton, Hónokon a 12 böjtös karácsonyi étel közül a mézes fokhagymának egészségmegőrző szerepet tulajdonítanak. Ugyanígy a szentestére készített kalácsnak, a kracsunnak. Csornaholován a gazda szenteste megmosakodott a patakban, s miután harapott a kracsunból, a maradékot odaadta az állatainak, hogy azok egészségesek legyenek. A katolikusság körében napjainkban is nagy hagyománya van a szentelt gyertya természetfeletti erejében vetett hitnek. A hétszer szentelt gyertyának van a legnagyobb értéke. Jelenleg is ha vihar, égzengés közeledik, gyakran látni szentelt gyertyával álló asszonyokat az udvarokon, mivel úgy tartják, annak füstje eloszlatja a bajt. (Nevetlenfalu, Batár). Salánkon a kályhákban égetik a szentelményt, mivel itt az a hiedelem él, ha hét szentelt gyertya kéményből kiszálló füstje találkozik, eloszlik a viharfelhő. Az elmúlt árvizek idején e cselekménynek magam is gyakran szemtanúja voltam. Egresen a vízbefúltat keresik úszó fára erősített hétszer szentelt gyertyával. Ha nagybeteg van a háznál, szintén szentelt gyertyát égetnek mellette. De a konkrét gyógyításban is nagy szerepe van. Nevetlenfaluban az orbánc egyedüli gyógyszerének nevezték meg, de Salánkon, Batáron, Komjáton keléseket és kutyaharapást is gyógyítanak a füstjével. A római katolikusok Nevetlenfaluban napjainkban is nosztalgiával emlegetik a Balázs-áldást. Mélyen hittek annak torokfájást elhárító hatásában. „Amikor a pap megáldott minket pujákat Balázs napján, úgy keresztet csinált a torkunkra szentelt gyertyával, akkor az jó vót. Máma meg szedik a sok orvasságot még a kispuják is.„( Szabó Ferenc). Ugyanitt tapasztaltam, hogy a hamvazószerdái hamvazkodás fejfájás gátló hatását is nagyra értékelik. Azonban nemcsak a kiemelkedő napok, ünnepek köré összpontosulnak a gyógyító hiedelmek. Az ortodox és a görög katolikus egyház hivatalos szertartásaiban is megtalálható a szentelmények felhasználása a gyógyításban. Ilyen például az, amikor pohár alá

7 viszik a megijedt, rettegő, általában síró 417