Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. gyereket, néha azonban felnőttet is. Ezt a szertartást gyakran elvégeztetik a más vallásúak is Salánkon, Batáron, Nevetlenfaluban stb. Bár ők igyekeznek olyankor végeztetni, mikor köztudomásúan kevesebb görög katolikus hívő tartózkodik a szertartáson, általában hétköznap délután. Az általam eddig leírtak alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a vizsgált régióban a szentelmények felhasználásának tárháza igen gazdag. Jelen dolgozatban a címben megjelölt témából csak ízelítőt szerettem volna adni. Terveim között szerepel a népi gyógyászat részletes feltárása, feldolgozása. Jegyzetek 1. Dr. Pincés Zoltán: „ Kárpátalja szó 1S89. Október 27- én tűnt fel először a Munkácson megjelenő Kárpátalja с politikai és társadalmi hetilap fejlécén... Kárpátalja valóban nem igazi tájnév, soha nem volt természetes határa ( soha nem próbálták határát kijelölni ), területét inkább politikai, közigazgatási elképzelések határozták meg. Része volt mindig a nagy természetföldrajzi egységnek, az Északkeleti-Kárpátoknak, de annak határát nem érte el. „ Kárpátalja gazdasági életének természetföldrajzi alapjai. In: Észak-és Kelet Magyarországi Földrajzi Évkönyv. 6. Kárpátalja. Szerk.: Dr. Boros László. Nyíregyháza, 1999. II. 2. Az évtizedekig tartó teljes vallási elnyomás idején a görög katolikus egyházra nehezedett a legnagyobb nyomás. A végső cél annak teljes megsemmisítése, illetve a hívek pravoszláviára váló áttérítése volt. A rendszerváltozás azonban megteremtette az újjáépítés lehetőségét. Botlik József: „Az 199l-es esztendő a számos nehézség ellenére a kárpátaljai görög katolikus egyház újjászületésének éve volt. Sikerült visszaszereznie az ungvári székesegyházat, valamint 52 templomot. Ezzel újra meghatározó tényezőjévé vált a kárpátaljai hitéletnek." Hármas kereszt alatt. (Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig (1646 - 1997)). Budapest. 1997. 305. 3. E jelenségről Bartha Elek így ír: „ így nyer szentelményi erőt a néhány szemnyi búza, amit az abrosz vagy az asztal alá tesznek, hogy a vetőmag vagy a takarmány közé keverve biztosítsa a jó termést vagy az állatok egészségét." Vallásökológia. Ethnica. Debrecen, 1992. 65. 4. Nemcsak a lakóépületet, de a sokak számára az egyetlen kereseti forrást jelentő (gondolok itt az olaj -és benzincsempészetre) személyautót is megszenteltetik. Beregszászi ismerősöm hívta fel figyelmemet arra a jelenségre, hogy munkaadója, egy belorusz származású ortodox vallású asszony, akinek a piacon bérelt asztala van, a vásárlói kedv csökkenése esetén azonnal előveszi az állandóan magánál hordott szenteltvízzel telt üvegcsét és beszenteli asztalát. 5. Kárpátalján általánosan elfogadott napjainkban is, hogy a református vallás egyben a magyar nemzethez való tartozást is jelenti. 6. Az általam megkérdezett görög katolikus papok név szerint: Bendász Dániel a Beregszászi Görög Katolikus Esperesi Kerület esperese, Harangozó Miklós csepei parochus, Levcsenko Róbert salánki parochus. Bartha Elek is így vélekedik a Szent Iván napi fűszentelésről: „ Kérdéses viszont a megléte a volt munkácsi püspökség alá tartozott részeken." Görög katolikus ünnepeink szokásvilága. Studia Folkloristica et Ethnographica 41. Debrecen, 1999. 147. 7. A szent liturgia végzésekor használt szent kelyhet a szertartást végző pap hozzáérinti a szenvedő fejéhez és közben áldást mond.