Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bárth János: Rítus és ajándék a keresztszülők és keresztgyereke kapcsolatában Székelyvarságon

Népi vallásosság a Káipát-medencében 6. natársának, ivócimborájának, pálinka /ro7??4)ának felesége lett a keresztanya. Fontos körülménynek számított az életkor hasonlósága. Szinte kizárólag egykorúak komásodtak. Varságon a keresztelendő gyermek szülei a leendő keresztszülőket, vagyis leendő komájukat és komaasszonyukat nem hívták, nem felkérték szerepükre, hanem elfogadták jelentkezésüket, felajánlkozásukat. A leendő keresztszülők még megszületése előtt elkérték a gyermeket szüleitől. Ha híre járt, hogy egy fiatalasszony teherbe esett, hamarosan került keresztanya jelölt. Egy este fél liter pálinkát szorongatva megjelent férjével a terhes nő házánál. Előadta kérését: „ha a buba meg lesz, adjátok nekünk kereszteltetni". Ha a terhes nőnek tetszett az ajánlkozó, neki adta a keresztanyai szerepet. Ha nem tetszett az ajánlat, azt mondta, a gyermek már el van ígérve. Ha a keresztanya szült, komaasszonyának illett elkérni a gyermeket. Ilyenkor a szülő komaasszony már várta a kérést. Gyakran előfordult, hogy ismerős házaspárok kölcsönösen megkereszteltették egymás gyermekét, és kétszer komásodva valóságosan megkomásodtak. Minden gyermeket más keresztanyának adtak kereszteltetni. Következésképp, egy-egy házaspár régebben akár 10 házaspárral, a XX. század vége felé 2-3-4-5 házaspárral is megkomásodhatott. Olyan asszonyoknak, akik a XX. század közepén voltak fiatalok, a kereszt- és bérmagyermekeiket összeszámolva, akár 30 keresztgyermekük is lehetett. Egy varsági fiatalasszony, aki az ezredforduló táján érte el 40. életévét jobbára az 1980-as években 6 valódi és 8 bérmakeresztgyermeket, összesen 14 keresztgyermeket gyűjtött össze magának. A fenti példából is látható, hogy Varságon a valódi keresztgyermeket és a bérmakeresztgyermeket egyaránt keresztgyermeknek hívták. Megszólításkor a keresztanya a keresztfíam, keresztlányom kifejezéseket használta. Ha beszélt róluk, és meg akarta különböztetni a valódi keresztgyermeket a bérmakeresztgyermektől, első esetben a kereszt szó ismétlésével, második esetben a bérma előtagot tartalmazó szóösszetétellel jelölte meg a szóban forgó személyt. így emlegette keresztgyermekeit: keresztkeresztfíam, keresztkeresztlányom, bérmakeresztfíam, bérmakeresztlányom. A keresztgyermek, keresztszüleit, attól függetlenül, hogy azok annak idején keresztvíz alá tartották, vagy bérmáláskor kezüket a vállára tették, keresztapámnak és keresztanyámnak szólította. A keresztszülők szüleinek öregkeresztapám és öregkeresztanyám megszólítás járt. A gyermek szülei gyermekük keresztapját komának, keresztanyját komaasszonynak szólították. A keresztszülők ugyanígy szólították keresztgyermekük szüleit, mivel a kereszteléskor megkomásodtak. A két házaspár kölcsönösen öregkomának és öregkomaassonynak nevezte egymás szüleit. Megszólításukra a rövidebb koma és komaasszony kifejezéseket használták. 372