Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Petánovics Katalin: A hit, a szokások és társadalmi rétegződés összefüggése a Keszthely környéki falvakban

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. nyeihez, de az idősebb generációban a hamu alatt ott ég a régi parázs, s elég egy nézeteltérés vagy szóváltás, hogy a régi gőgök, sérelmek előtörjenek, s felszakítsák a régi sebeket. Jegyzetek: I. A várvölgyiek és a reziek summásként dolgoztak a zalavári bencés apátság birtokán. Szentgyörgyvár és Sármellék közel estek egymáshoz, és részesmunkák alkalmával gyakran találkoztak. Zalaszántó járási székhely volt, oda tartoztak a reziek és a várvölgyiek. 2 A nazarénusok életmódjukban és szokásvilágukban a puritán protestáns életformát őrzik. Fegyveres katonai szolgálatot nem vállalnak. A nazarénusokról bőséges anyag található Kardos László és Szigeti Jenő: Boldog emberek közössége. A magyarországi nazarénusok. Budapest, é.n. - Vidékünkön kevés követőjük van. A statisztikákban Zala m. nem is szerepel. Várvölgyről Sümegre, Szentgyörgy várról Galambokra jártak a hittestvéreikhez. 3. Az arányokat csak néhány jellemző adattal világítom meg. Zalavár lakossága 1910-ben 1506 ebből cseléd és napszámos 365 fő. 371 -en gazdálkodtak 5 kh alatti földön, 9 gazdának volt 10-20 kh földje, és mindössze egynek 20-50 kh között. De a közbirtokosságnak 490 kh legelője volt! Sármellék lakossága 1910-ben 1795 ebből cseléd és napszámos 535 fő. 584 gazdaságból 161 az lkh-on aluli, 260 az 1-5 kh , 5 a 20-50 kh közötti, 2 az 50-100 kh holdas. Határuk nagy részét Festetics György és Őrffy Imre birtokolja. Szentgyörgyvár lakossága 1910-ben 721 ebből cseléd és napszámos 301 fő. 398 gazdaságából 179 az I kh -on aluli, 181 az 1-5 kh, és 5 a 10-20 holdon gazdálkodó. Zalaszántó lakossága 1910-ben 2370 ebből cseléd és napszámos 464 fő. 6494 kh-as határának több mint a fele Festetics birtok volt. Bár szőlőbirtoka csaknem mindenkinek volt, a szegénység innét is elszegődött aratónak, summásnak. Rezi lakossága 1910-ben 1556, ebből 150 volt a cseléd és napszámos. A 4931 kh Festetics birtok a község határának a nagyobbik részét foglalta el. A gazdálkodók kenyerüket nagybirtokokon keresték meg, télen az erdőn dolgoztak favágóként. Várvölgy (akkor még Alsó - és Felsőzsid) lakossága összesen 1998 ebből 963 a cseléd és napszámos. Határukban 1433 kh a Festetics uradalomé. 135-en 1 kh alatti földet birtokoltak, 531-en 1-5 hold között, 23-nak volt 10-20 kh földje, és egynek 20-50 között. 4. Zalavárott Ürmöspusztán, Szentgyörgyvárott Alsó- és Felsőmándon laktak még cselédek. 5. Holler Konrád plébános meg is jegyezte, hogy " ezentúl Zalavárban is lesznek fehér fülű gyerekek, mert a szülők a tejet eladják." Bilkei Irén- Káli Csaba - Petánovics Katalin: Zalavár. Bilkei Irén szerk. H.n.é.n. 80. 6. Zalakomártól Sármellékig hordták ezt a viseletet. A viseletről ír Kerecsényi Edit : A karosi és a Zalakomár környéki népviselet alakulása az 1850-es évektől. In: Lovász GyörgyGyulai Ferenc - Ördög Ferenc - Vándor László - Halász Imre - Kerecsényi Edit - Nóvák Ferenc: Zalakaros. Zalakaros, 2000. 229-237. És Petánovics Katalin: A sármelléki női viselet a századfordulótól napjainkig. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. 1971.315-338. 7. Müller Róbert- Szatlóczkí Gábor - Haász Gabriella - Petánovics Katalin: Szentgyörgyvár története. Zalaegerszeg, 2002. 146. 8. A summásoknak - szemben a cselédekkel - volt saját házuk, szőlőjük és kevéske földjük is. 9. E kérdésről ír Lackovits Emőke: A köveskáli templom ülésrendje. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei I 16. 1983. 301-304. és Uő. Református templomi ülésrendek 367