Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Petánovics Katalin: A hit, a szokások és társadalmi rétegződés összefüggése a Keszthely környéki falvakban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Közép-Dunántúlon. In: Népi vallásossága Kárpát-medencében II. Lackovits Emőke szerk. Debrecen-Veszprém 1997. 345-366. 10. Ez az ülésrend országosan elterjedt alapelv. Erről ír összefoglaló munkájában Jávor Kata: Az egyház és a vallásosság helye és szerepe a paraszti társadalomban. In: Magyar Néprajz VIII. H.n.é.n. 791-818. 11. Másutt sem volt ismeretlen a rangsor féltékeny őrzése. V.o. Jávor K. i.m. 814. 12. Petánovics Katalin: A vallásosság szerepe egy falusi közösségben. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében 1. Veszprém 1991. 80. 13. Petánovics Katalin: Három Balaton-környéki falu születési arányainak és névadási szokásainak változása 1900-1960 között. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5. Veszprém, 2001. 220. 14. Major György esperes-plébános anyakönyvi bejegyzése 1946-ban. 15. Bilkei I.- Káli Cs. - Petánovics K. i.m. 143. 16. Az ország más részein sokan éppen a számukra magas egyházi adó miatt léptek ki korábbi egyházukból, és léptek be egy szektába - írja Jávor K. i.m. 816. 17. Petánovics Katalin: Vállus. Egy summásfalu néprajza. Budapest, 1987. 287-291. 18. Később kiderült, hogy a szakácsi csoda szélhámosok műve volt, és a hatóság elfogta a hisztéria keltőket. 19. Szentgyörgy vár, reggeli ima: Jó Isten add áldásodat, Áldd meg a mi lelkünket, Hogy jól töltsük el napodat. Műveljük elméinket. Ne legyünk itt hiába, Nemesítsük szíveinket, E szent célú iskolába. Tiszteljük Teremtőnket. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában! Amen. Hazainduláskor: Áldunk Téged jó Istenünk, Most is, midőn hazamegyünk. Már leckénket elvégeztük, Szívünket, lelkünket műveltük. Add, hogy ami jót itt tanultunk, Otthon is meglássék rajtunk. Nevünknek dicséretére, Jó szüleink örömére, Amen. 20. 1946-ban 395 elemi iskola volt az akkor még nagy Zala megyében. 254 katolikus, 19 református, 12 evangélikus, 41 állami, 69 községi. Az államosítás után összevonták az egy községben lévő felekezeti iskolákat. Ez 12 községben 24 iskolát érintett. Az adatok Kotnyek István: Településszerkezet és alsófokú iskolahálózat Zala megyében (1770-1980). In: Zalai Gyűjtemény 27. 223. tanulmányából valók. 21. A magyarországi falvak többségére az endogámia volt a jellemző. V.o. Kocsis Gyula: Nyilvánosság, társasélet, közélet. In: Magyar Néprajz VIII. 826. 22. Megerősíti Györgyi Erzsébet: A házasságkötés szokásai. In: Magyar Néprajz VII. Bp. 1990.63. 23. A májusfákat többnyire lopták a legények. Zalavárott 1939-ben kilenc lopott májusfát vittek el a csendőrök. Erre az esetre ma is minden idős ember emlékszik. 24. A fát eladták és az árából a mulatság költségeit fedezték. 368