Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Petánovics Katalin: A hit, a szokások és társadalmi rétegződés összefüggése a Keszthely környéki falvakban

Népi vaí/ósossóg a Kárpát-medencében 6. látni vélték a jelenést. A kutakból már csak iszapot lehetett merni, a házak ke­rítését letaposta a tömeg, egyszóval rettenetes állapot alakult ki. A nép minde­nünnen özönlött. Másutt is gyűjtöttem már erről, másutt is óvták a papok hi­székeny híveiket, de sehol nem volt konfliktus emiatt a hívek és a lelkipászto­ruk között, csak Szentgyörgyvárott. 17 A plébános okos kivárás helyett erőszak­kal akart érvényt szerezni a meggyőződésének. Prédikációjában -ahogy mond­ták - "gyalázta a szakácsi esemént, uhhogy négy ember ki is ment a prédiká­ció alatt a templombul - ahogy mostanában a parlamentbül - mer nem teccett nekik." Azt is mondta, hogy búcsújáró híveinek a zászlaján az ördög ül, s ami­kor hazaértek, nem engedett harangozni eléjük és bezáratta előttük a templom­ajtót, tehát megfosztotta őket a búcsújárás örömétől és méltó, felemelő befe­jezésétől. Ezért este a vérmesebb menyecskék bosszúból letiporták a plébános kertjében az összes virágot, és szidalmakat kiabáltak be az ablakán. A szakácsi Szűzanya üzenete miatt a lányok egy-két hónapig hajukat nem kontyban viselték, hanem leeresztve egy vagy két fonatban, a végén szalaggal. Nem minden anya engedte meg a lányainak ezt, csak a legharciasabbak.'* Mivel eleve nem volt jó a kapcsolat a falu és a plébános között, azért fajult szinte a tettlegességig az ellenkezés. Egyik sem akarta meghallgatni és meg­érteni a másik fél érveit, hanem türelmetlenül elutasította. Akit nem kedveltek, annak nem segítettek, törekvéseit nem támogatták. De akiről meggyőződtek, hogy a közösségért dolgozik, és nem anyagias, annak mindenben a kezére jár­tak. Zalavárott Holler Konrád plébános 1914-ben elkezdte az új templomot építeni. A világháború miatt az építkezés abbamaradt, de utána a nehéz idők ellenére képes volt úgy mozgósítani az embereket, hogy 1923-ban megtörtén­hetett a templom fölszentelése. Rezi igencsak szegény hívei határukban kereszteket, szobrokat állítottak, s renováltatták a templomukat, mert tudták, hogy papjuk értük dolgozik, s min­denben segít, ahol szükség van a segítségre. A falvakban a gyermekek rendszeresen jártak hitoktatásra. Az iskolában reggel és délután közösen imádkoztak, 19 térdet hajtottak a tanterembe lépve a falon függő kereszt előtt. Esténként a legtöbb család együtt imádkozott. Külö­nösen akkor volt a hangos esti ima szokásban, amikor még a szülők és a gye­rekek (nem ritkán 8-10 fő) egy szobában aludtak. Ágyban, padon, kihúzható supiban, egymás hegyén-hátán. Az anya, nagyanya vagy éppen a családfő kezdte az imát. AH. világháború után is szerették volna folytatni megszokott életüket, de az új rendszer mást akart. 1948-ban államosították az iskolákat, de ez sem ment zökkenőmentesen. 20 Zalavárban májusban hívták össze a falugyűlést, ahol az asszonyok szólal­tak fel az egyházi iskola érdekében, de végülis megszavazta a közgyűlés az ál­lamosítást. Zalaszántón június 11 -re hirdették meg felsőbb utasításra az álla­362

Next

/
Oldalképek
Tartalom