Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Petánovics Katalin: A hit, a szokások és társadalmi rétegződés összefüggése a Keszthely környéki falvakban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A férfiak esetében a vagyoni megosztottság ugyanúgy működött, mint a nőknél. A kórusban is kétfelé könyököltek a mellvédre. Oda nők nem mehettek, kivéve, ha énekkar volt a faluban, és nagyhéten a passiót énekelték, vagy más ünnepélyes alkalomkor szerepelt a kórus. Külön csoportot alkottak a cselédek. Ok se a szegények, se a gazdagok közé nem állhattak, hanem leginkább hátul maradtak a kisgyerekes anyák padja mögött, vagy a szenteltvíztartók közelében, mert nem tartoztak a hagyományos falu társadalmába, ahogy a summások se. Ok leghátul rekedtek, mint a ranglista legalsó fokán állók. Náluk már csak a cigányok voltak alábbvalók. A papok, tanítók nem tudtak változtatni a kialakult szokásokon, de megpróbáltak enyhíteni azokon. Semmilyen vallásos közösségben nem engedték meg a különcködést. Mindenki lehetett Mária lány, ha fehér ruhát tudott venni. Ha a szegény lány vagy az anyja megvarrta a fehér ruhát, akkor teljes joggal közéjük állhatott. Később a KALOT, KALÁSZ, CREDO majd a levente egyesületek igyekeztek a valódi értékek megbecsülésével enyhíteni a fennálló társadalmi megkülönböztetésen. Itt a sportnál az ügyesség, a színjátszásnál a tehetség és a rátermettség számított. A fordulat éve - 1948 előtt - egy-egy faluban 20-30 évet is eltöltött a plébános, mindenkit ismert, s ha szerették, akkor jótékony hatással volt a falu közösségére, és hatása még 10-15 évig is érezhető volt. Várvölgyön Fekete Gergely ( 1882-1918) idején sok útszéli keresztet emeltek, s komoly lelkiélet volt a faluban. Ambrus Jenő (1927-1944) fungálása alatt számos rózsafüzér társulat alakult többszáz taggal, köztük jónéhány férfi csoport is. Nem utolsó sorban folyamatos volt a papi, szerzetesi és szerzetesnői hivatás még az ötvenes években is, amikor mind a pedagógusokat mind a szülőket több-kevesebb agresszivitással próbálták megfélemlíteni, hogyha nem beszélik le a fiatalokat, akkor annak komoly következményei lesznek.

12 Németh Béla (1944-1953) plébánost azért tartóztatták le és helyezték el, mert a fiatalok művelődéséért sokat tett. Olvasókört hozott létre, a könyvtárat folyamatosan gyarapította és elsősorban a magyar történelemmel foglalkozó műveket hozatott. Erősítette a magyarság tudatot, s a magyar szentek életét példaként állította a felnövekvő nemzedék elé, ugyanúgy, ahogy az elődje. Az ő ideje alatt - akárcsak Major György zalaszántói plébános ideje alatt - a névadásban megsokasodnak a magyar szentek nevei: Imre, László, Géza, Jenő, István, Zoltán, Gizella, Margit, Erzsébet, Jolán. Noha Németh Bélát elvitték 1953-ban Várvölgyről, s az építendő kultúrház összehordott építőanyagát is elkobozták, még a hatvanas években is élt az általa elültetett eszme, mert a közben apává növekvő fiatalok saját nevük átörökítésével (az újszülött fiúk 80 %- az apa nevét kapta a keresztségben) egyúttal átadta - ha már halványulóan is - azt a gondolatot, amit a plébános plántált beléjük.

13 360