Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Petánovics Katalin: A hit, a szokások és társadalmi rétegződés összefüggése a Keszthely környéki falvakban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Petánovics Katalin A hit, a szokások és a társadalmi rétegződés összefüggése a Keszthely környéki falvakban A címben jelzett kérdéseket hat községben vizsgáltam meg. HáromZalavár, Sármellék, Szentgyörgyvár - a Kis-Balaton közelében van, Zalaszántó, Rezi és Várvölgy pedig Keszthelytől északra települt. Azért esett a választásom rájuk, mert a hat falu kapcsolatban állt egymással, és sommás véleményt alkotott egyik a másikról.

1 Mind a hat község római katolikus hitű, alig akadt néhány másvallású család, ők is később költöztek vidékről ide. Várvölgyön egy asszony kilépett a katolikus egyházból és nazarénus lett. Gyermekei, egy kivételével, nem követték. A másik eset Szentgyörgyvárott történt, oda egy nazarénus házaspár telepedett és nazarénus szertartás szerint temették el őket az ötvenes években. Az egész falu ott volt, - nem a nagy részvét miatt - hanem mert mindenki kíváncsi volt az esemény számba menő szertartásra.

2 A hat község közül háromban - Zalavár, Sármellék, Zalaszántó -jobbmódú, háromban - Szentgyörgyvár, Rezi Várvölgy - szegényebb sorsú emberek laktak, bár mindegyikben sok volt a szegény/ Rezi, Várvölgy, Zalaszántó és Sármellék határában a Festetics uradalom birtokai feküdtek, Szentgyörgy vár a múlt század közepéig a Széchenyi családé volt, majd az Oltay és a Nemestóthy Szabó família vette meg. Zalavárott a bencés apátságé volt a föld nagyobb része. Mind a hat község gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben volt, hiszen nem tudtak a saját határukban földet vásárolni. A falvak szegény családjai részes, summás vagy napszámos munkával keresték meg a kenyerüket. Zalavárott és Szentgyörgyvárott a faluban volt az uradalom központja, és a cselédek egy része is ott élt.

4 1945 után helyben maradtak, földet kaptak és építkeztek. Szentgyörgyvárott egészen új utcasor alakult ki, amelyet ma is cselédsornak neveznek. Zalavár és Sármellék gazdaságilag jobb helyzetét a gazdag legelőinek és kaszálóinak köszönhette. Annyi állatot tartottak, hogy két kanászt, két csordást is fogadott a falu. Zalavárott már a húszas évek végén tejcsarnok nyílt, a tejet egész évben eladták, az állatokat vásárokon értékesítették.

5 A pénzből szőlőt vásároltak a szomszédos falvak szőlőhegyein, az asszonyaik pedig megvehették az értékes szövet és bársony ruhákat, amely a sokszoknyás357