Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Barna Gábor: Vezetők és vezetettek. Társadalmi rétegek, nemek, életkori csoportok és szerepek egy laikus vallási társulatban

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. elnöknek nevezte, s a korábbi világi elnököt pedig alelnöknek, akik 1891-től kezdve ezen a néven fordulnak elő a társulati jegyzőkönyvben. Aktív részvételében a helyi vallási hagyományokhoz való alkalmazkodást, saját helyi szocializációját is megemlíthetjük.

12 A kunszentmártoni plébánosok 1881-től, azaz harminc évvel a megalakulás után, igényelték a Rózsafüzér Társulat pénzügyi működésének ellenőrzését." A Rózsafüzér Társulat életének tényleges irányítói azonban mindvégig a világi elnökök (alelnökök) voltak. Az 1851 -es alapításkor a plébános felkérte a vezető énekes embert „Ökrös Józsefet és egyszersmind felhatalmazta, hogy a' Társulat ügyét kormányozza és őket a' szükségesekre oktassa és tanítsa, úgy mind azon által hogy az ő híre nélkül semmi újat ne cselekedjenek, vagy ne kezdjenek".

14 Ez az utóbbi mondat mintegy felhatalmazása Ökrös Józsefnek a Társulat vallási vezetésére. Egyfajta egyházi engedély

15 (licentia) volt, amellyel Ökrös József valóban élt is. S ami ritka volt már ebben a korban, prédikált is, s prédikációit maga jegyezte le.

16 A társulati tisztségviselők a társadalom középrétegeiből (iparos, gazda) kerültek ki. A vezetőség hierarchikusan épült fel. Az élen a társulati elnök (világi elnök vagy alelnök néven) állt. Személyük többször egybeesett az énekes / főénekes funkciójával. Ez a körülmény rámutat a társulati vezetők egyik legfontosabb feladatára: a búcsújárások és a hivatalos liturgiák előtti templomi éneklés vezetésére. Emellett szervezték és irányították a templomi mecenatúrát, végezték annak lebonyolítását. Ők leveleztek, tárgyaltak iparosokkal és művészekkel, s ők gondoskodtak a megrendelt műtárgyak (képek, keresztek, szobrok, zászlók és egyebek) hazaszállításáról. A világi elnökök közül Ökrös József a társulat részére külön ének- és imafüzeteket írt és adott közre. Ezek révén új szokásokat honosított meg.

17 A XIX. századi énekesek kéziratos énekeskönyvei egyik XX. századi utódjuk hagyatékából kerültek elő, jelezvén, hogy a szerepvállalással egy kulturális örökségnek is őrzőivé, továbbadóivá váltak. Az elnök, az énekes, a pénztáros, a társulat legfőbb tisztségviselői, legtöbbször haláláig betöltötték szerepüket. Társadalmi tekintélyük és presztízsük alakulásában szerepe volt tehát a tapasztalatnak, a kialakult kapcsolati tőkének, s az életkornak is. A társulat alkalmazott egy szolgát, aki - a céhes formákhoz hasonlóan

18 - a meghívókat hordta szét a gyűlésekre. Tevékenységéért minden társulati tisztségviselő kapott pénzt. Mellettük egy öt-tizenöt tagú választmány vezette a társulat életét. Ennek tagjai az 1920-as évekig kizárólag férfiak voltak. Ez a kép egy tipikus konzervatív, patriarchális egyesület képét mutatja. A szűkebb vezetőséghez sokáig csak egy asszony tartozott: a Mária-lányokat felügyelő és őket irányító dékány asszony. A jegyzőkönyvekből mindegyikük nevét ismerjük. A liturgikus szolgálat pompájának emelése érdekében 345