Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Barna Gábor: Vezetők és vezetettek. Társadalmi rétegek, nemek, életkori csoportok és szerepek egy laikus vallási társulatban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6 ugyanis a rózsafüzér társulat 1852-ben, szinte megalakulásával egyidejűleg 12 év körüli kislányokból létrehozta társulati leányok (Mária-lányok) csoportját. 14 Ők a miséken és a körmeneteken a társulati lobogókat és a hordozható Mária­szobrot vitték, ők kisérték ki a Máriaradnára induló búcsúsukat a városszéli Balázs-kereszthez, s ugyanott várták őket haza kereszttel, lobogóval, emelve a hazaérkezéskor a templomban bemutatott hálaadás pompáját és fényét. 20 Megalakuláskor névsorukat is közölték, későbbi listákat azonban sajnos nem ismerünk. A dékány asszonyok feladata a lányok betanítása és felügyelete volt a liturgián való közreműködésben. Egy-egy dékány asszony hosszú évekig is vezethette a Mária-lányokat. A megbízási idő lejártakor, többnyire a régi sze­mély megbízatását újították meg. Halálesetkor a társulati asszonyok közül vá­lasztottak újat. Van, hogy a jegyzőkönyv megemlíti 85. életévét. Neveik, s ki­következtetett családi hovatartozásuk alapján a dékány asszonyok az alsó kö­zéposztályok tagjai lehettek. Közülük nem mindenki tudott írni és olvasni. 2 ' Az egyes 15 fős csoportok, helyi nevükön tizedek vezetői többségükben asszonyok voltak. A jegyzőkönyvi anyagban alig megemlített csoportvezetők hivatalukat valószínűleg évtizedekig viselték. A rózsafüzér társulat mindenna­pi életét ők szervezték, ők gondoskodtak az imádság, az ájtatosságok megtar­tásáról, a titkok szétosztását és elvégzését felügyelték. Lakásukon imaházakat tartottak fenn. A tagság rajtuk keresztül tartotta a kapcsolatot más csoportok­kal és a társulat legfőbb vezetőivel. A jegyzőkönyvek elsősorban e szűkebb vezetőség munkájáról számolnak be részletesen, azaz a társulati mecenatúra megszervezéséről: a pénzgyűjtés­ről, a beszerzésről, az utazásról, a levelezésről. A társulat tagsága, a vezetettek A társulati tagság társadalmi összetétele A rózsafüzér társulat elsősorban a széles középrétegeket (gazda, iparos) va­lamint a legfelső és az alsóbb rétegek tagjait fogta össze. A társulat megalakí­tói és első vezetői tehetős és magas társadalmi presztízzsel rendelkező iparo­sok, illetve gazdák voltak. A társulati jegyzőkönyv azonban egyik társulati tisztségviselő esetében sem említi polgári foglalkozását. 22 Ez azt mutatja, hogy autoritásuk nem polgári foglalkozásukból, vagy vagyoni állapotukból, hanem vallásos életükből fakadt. Ez persze megszabta társadalmi presztízsük mérté­két is. A tagnévsor alapján néhány esetben igazolni tudjuk, hogy a város vezetői közül is néhányan tagjai voltak valamelyik rózsafüzéres csoportnak. Az 1897-es névsorban pl. szerepel a főbíró és családja. A tagösszeírások alap­ján azonban csaknem lehetetlen a tagság vagyoni állapot szerinti megkülön­böztetése. 23 A társulat alapító vezetője Ökrös József számos alkalommal hang­346

Next

/
Oldalképek
Tartalom