Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Gáspár Dorottya: Keresztények Pannóniában

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. más okok is indokolhatták. Vallási szempontból egységnek lehet tekinteni azt a területet, amely az egykori Pannónia Inferiorból a későbbi Valériába került. E tény révén felmerül a gyanú, hogy a Diocletianus alatti felosztás szempontjai között a földrajzi adottságokon túl etnikai, vallási — ha úgy tetszik — lojalitásbeli szempontok is közrejátszottak. Egységbe kerültek azok a területek, ahol a keleti származású lakosság a maga misztérium - vallási és mágikus beállítottságával a lojalitás látszatát kelthették. Ezen a területen laknak a zsidó származásúak is, akiknek vallása soha nem volt illicita és akik mindig megtalálták a konfliktus- helyzetekben a megoldást. így válik érthetővé, hogy ezen a területen

4 a keresztényüldözés nem szedett áldozatot. így válik az is érthetővé, hogy Lerini Szent Antal ősei és a hozzá hasonló keresztények hogyan vészelhettek át kritikus periódusokat Tokod, Pilismarót völgyeiben vagy éppen magaslatain.

5 Ebből a helyzetből kiindulva magyarázható az a későbbi jelenség, hogy Pannónia őrzi azt az őskeresztény elvet, hogy az Isten temploma az élő közösség, nem pedig az emberkéz alkotta épület. Hosszabban és tartósabban őrzi ezt az elvet, mint ahogy ez máshol megfigyelhető. Ezért nem fogunk találni a mai értelemben vett templomot a kora középkor előtt az egykori Valeria területén. Viszont azokat az V. századi leleteket, amelyeket eddig a kutatás „rablott" holminak tartott, a folyamatos — még akkor is folyamatos, ha kismértékű — keleti kapcsolatok számlájára írom. Ilyenek a székesfehérvári pillér, a szőnyi lámpafüggesztő, a szentendrei temetőben talált oszlopfő vagy az aquincumi zsinagóga ásatásakor talált oszlopfő.

6 Vallási kontinuitást ezeknek a leleteknek az alapján tételezek fel. Nem a romanizált itáliai lakosság viszi tovább a kereszténységet, mert ők zömében elmenekülnek. A keleti lakosság leszármazottai és a megkeresztelkedett helyiek együtt képviselik azt a magot, amely a népvándorlás ideje alatt, sőt talán a honfoglalás ideje alatt az ókor tartozékai, méghozzá a keresztény ókor tartozékai. Az összefüggések láttatása és pontos felmérése szempontjából szükségesnek tartom a pécsi cella trichora újra értékelését, mint ahogy más emlékek újra értékelését is. Pannónia Prima helyzete egészen más, hiszen területének egy része egykor Noricumhoz tartozott, amely provinciának szerepe az ókereszténység történetében lényegesen kisebb, mint Pannoniáé. A Noricumhoz tartozása, továbbá az itt haladó Borostyánkő út jelentősen növelte a birodalom nyugati térfeléhez és Itáliához való szorosabb kapcsolatát de egyúttal növelte lakossága romanizáltságát. Minden bizonnyal ezért is volt megfelelő hely Savaria, Pannónia Superior (Pannónia Prima) fővárosa itáliai kereskedők és más itáliai családok letelepedésére. Ilyen helyen nem feltűnő az idegen, még akkor sem, ha ő vándor püspök. Ha a keresztények e területen hivalkodás nélkül éltek, akkor zavartalanul élhettek, hiszen a hivatalnok gárda is inkább az edictumok csendes mellőzése mellett döntött. Erre bizonyítékul szolgálhat és szolgál is Quirinus 31