Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Geszti Zsófia: A kárpátaljai Tiszabökényi felekezetei
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. pappal szembenálló csoport abban reménykedett, hogy a görög katolikus egyház helyreállításával a pap eltávozik a faluból, és az egész felekezet visszatér „ősei" vallásához. Ez azonban nem így történt, a pravoszláv pap továbbra is Bökényben maradt. Felmerült, hogy mint magyar nyelvű és nemzetiségű papot át lehetne szentelni, de ő nem egyezett bele. Ezért a korábbi egyházvezetők, és néhány további család, akik már korábban kiváltak a bökényi gyülekezetből, megalakították a görög katolikus felekezetet. A gyülekezet kettészakadása egy évekig tartó viszálykodáshoz vezetett. Ez megosztotta az embereket, családok szakadtak szét, szülő és gyermeke, testvérek haragudtak meg egymásra, váltak ellenféllé. A konfliktus alapját a közös templom használatából adódó problémák jelentették, elsősorban hogy melyik felekezet tartson az előírásoknak és a hagyományoknak megfelelő időben szertartást. Kezdetben a görög katolikus gyülekezetet be sem engedték a templomba liturgiát tartani, a tcmplomudvaron kellett azt elvégezniük. Ezért gyakran verekedések törtek ki, amelyeket hatóságilag igyekeztek ugyan megakadályozni, és megegyezésre bírni a két gyülekezetet. A templomhasználati rend megszilárdulásával abbamaradtak a heves viták és összetűzések, a kilencvenes évek végéhez közeledve a korábbi nagy ellentétek enyhültek, a mindennapi életben egyre kevésbé érződtek. A két felekezet beletörődött a kialakult helyzetbe, de továbbra is elhatárolódtak egymástól. A két gyülekezet történetében fordulópontot jelentett 2002 tavasza, amikor a korábban szintén a Julián-naptárt használó görög katolikus felekezet áttért a Gergely-naptárra. Ez egyrészt azt jelentette, hogy az ünnepek alkalmával megszűntek a templom használatára vonatkozó viták, másrészt a naptárreform lett a görög katolikus egyház legfőbb vonzereje. Számos család tért át a pravoszláv felekezetből, ezzel megváltoztatva az egyes felekezetek számarányát. A magyar pravoszláv felekezet egy különös képződmény Tiszabökényben, mert híveinek többsége egyértelműen görög katolikusnak érzi magát, saját felekezetét tartja a második világháború előtti görög katolikus gyülekezet jogos örökösének. 8 Görög katolikus identitásuk magyarázatához az is hozzátartozik, hogy a pravoszláv vallást egyértelműen az ukránok jellemzőjének tartják, teljes mértékben idegennek a magyar etnikumtól. A vallásosság alakulása Egy, а kilencvenes évek elején készített szociológiai felmérés szerint Kárpátalja azokhoz a területekhez tartozik, ahol az emberek a legközelebb állnak a valláshoz, egyházukhoz. 9 A kisebbségi helyzetben felértékelődhet a vallás szerepe, különösen azokban a régiókban, ahol a magyarság vallásilag is különbözik a többségi nemzettől. A kisebbségi lét konzerválhatja az értékrendet, erősítheti a hagyományos közösségi, kulturális értékekhez való kötődést, ame296