Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Geszti Zsófia: A kárpátaljai Tiszabökényi felekezetei

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. lyen belül a vallásos hit az egyik legfontosabb helyet foglalja el.

10 A hagyományos szemlélet dominanciája ellenére, Kárpátalján is megjelent egy modern típusú vallásgyakorlási modell, a hagyományos és modern vallásosság így egyaránt megtalálható, de felekezetenként és falvanként különböző mértékben. A kétféle szemlélet sokszor teremt konfliktushelyzeteket egy-egy közösségen belül és a különböző felekezetek között is. A hagyományos vallásosság estében a vallás nyújtja a világmagyarázat legfontosabb elemét, erkölcs normái ennek keretében jelennek meg, a szokásrendszer alapja a vallási életben való részvétel. Ez a típusú vallásgyakorlás a XX. század folyamán fokozatosan háttérbe szorult, azok a csoportok őrzik, akiket a társadalmi, gazdasági változások a legkevésbé érintettek." Kárpátalja falusi lakosságát ebbe a kategóriába sorolhatjuk, annak ellenére, hogy a Szovjetunióhoz való tartozás és ennek velejárói természetesen megváltoztatták a faluközösséget, de talán nem annyira hirtelen, mint a rendszerváltozás. A fokozott vallásellenesség magában foglalta azt is, hogy az emberek erősebben ragaszkodjanak vallásukhoz, vallásgyakorlási formáikhoz, gyakran a hatóságok ellenőrzése alól kibújva.

12 Ezért a hagyományos típusú vallásfelfogás háttérbeszorulása később kezdődött, mint Magyarországon, legnagyobb mértékben az utóbbi évtizedben. A modern típusú vallásgyakorlás követni próbálja az életmód változásait. Itt nem a vallás, a helyi egyház mindenre kiterjedő érvényessége a norma, az új irányzat az önálló, aktív közösségek létrehozását helyezi előtérbe.

13 Az egyes gyülekezetek nem csak a spirituális igényeket elégítik ki, hanem mint közösségek lépnek fel, az élet más területein, elsősorban a szabadidő eltöltésében is fontos szerepet játszanak. A bökényi gyakorlat azt mutatja, hogy erre fokozott igény van elsősorban a fiatalabb generációk körében, ami esetünkben, tágabban értelmezve, a negyven év alatti korosztályokat jelenti. A nyolcvanas évek végéig a több települést felölelő Határőr Agrárcég - Kolhoz számos kulturális együttest és sportcsapatot működtetett, (például a Tisza Dal- és Táncegyüttest, ifjúsági vokális - hangszeres együttest, kolhoz veteránjainak énekkarát, labdarúgó-csapatot, női gyeplabda-csapatot) de ezek szétesésével nem szűnt meg az igény a közös szabadidős programokra. A vallás és az életmód elválaszthatatlan egymástól, egymást feltételezik, az életmódban bekövetkező változások hatással lehetnek a vallási életre.

14 Ezt értelmezhetjük arra a folyamatra is, ahogy az egyes egyházakon, és gyülekezeteiken belül megjelenik a modernizációra való törekvés, a vallás és a megváltozott életviszonyok összeegyeztetése. Bökényben azt a különös helyzetet figyelhettük meg az elmúlt években, hogy a három nagy felekezet, és hívei eltérő módon reagáltak az életmód valamint a vallás kapcsolatainak változásaira. 297