Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Geszti Zsófia: A kárpátaljai Tiszabökényi felekezetei

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. kezik éves kimutatásokkal, 2000-ben 593 fő tartozott a bökényi református egyházhoz.

5 A görög katolikus és pravoszláv egyház alakulása A második világháborúig vallásilag a görög katolikusok alkották a falu többségét. Miután Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták, a görög katolikus egyházat hivatalosan megszüntették, híveit ortodoxnak minősítették, a templomokat bezárták, vagy csak mint pravoszláv templomot engedték tovább működni. A papokat meghurcolták, többségüket rákényszerítették, hogy „írjanak alá", tehát vállalják a pravoszláv valláshoz tartozást. 1949-ben Tiszabökényben is betiltották a görög katolikus vallást, papjuk ugyan aposztatává lett, de később visszavonta, amiért 25 év börtönre ítélték, ebből 4 évet töltött le.

6 Annak ellenére, hogy névleg pravoszlávvá vált a gyülekezet, az emberek vallási tudatán ez nem változtatott. A szertartások külsőre hasonlóak maradtak, ugyanúgy magyar nyelven, a pravoszlávvá lett régi papok vezetésével folyt az istentisztelet. Az egykori görög katolikus papok titokban kereszteltek, sőt eskettek is az addigi törvények szerint. Magát a vallásosságot, a vallásgyakorlást is üldözték, legintenzívebben az ötvenes évek elején. Az emberek többségét a legkülönbözőbb eszközökkel próbálták távol tartani a templomtól, például ki is rúghatták az állásából azt, akiről kiderült, hogy rendszeresen misére jár. Csak kevés család tartott ki a vallásosság mellett, ezeknek a leszármazottai napjainkban is a legvallásosabbak közé tartoznak, többségük a görög katolikus felekezet tagja. 1982-ben Tiszabökénybe egy fiatal, frissen végzett magyar nemzetiségű pap érkezett, aki nemcsak hivatalosan, hanem lelkületileg is pravoszláv volt. A közösség kezdetben örömmel fogadta, azt várták tőle, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően, görög katolikus módra végezze a szertartásokat. Ő azonban pravoszláv papként valóban ortodox gyülekezetet próbált faragni a bökényiekből, ezzel konfliktusba kerülve az egyház vezetőivel. A megromlott viszony eredménye az lett, hogy több család kivált a gyülekezetből és a szomszédos Tiszaújlakra kezdett templomba járni. A konfliktus további forrása az volt, hogy az ortodoxia szabályainak megfelelően a pap elkezdte átalakítani a templomot. A rendszerváltozás és Ukrajna függetlenedése után újra engedélyezték a görög katolikus egyház működését. Természetesen nem mindenhol történt problémamentesen a váltás, például az Ung-vidék több településén az egyház nélkül maradt hívek Ungvár római katolikus templomába jártak, ami a többség vallási identitásának megváltozásához vezetett.

7 A vallásszabadság Bökényben komoly konfliktushelyzeteket teremtett. A 295