Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Bárth Dániel: Az egyházi irányítás és a népi kultúra kapcsolata a házasodási szokások körében

Népi va/lósossóg a Káipó'-medencében 6. rendeletalkotás indítóokai? Előfordulnak-e kölcsönhatásként, tehát egyszersmind „alulról-fölfelé" irányuló folyamatként értelmezhető jelenségek egyes szokáselemek történeti alakulása terén? Mely esetekben fedezhető fel a hivatalos liturgia vagy az egyházi rendelkezések közvetlen hatása a szokások egyes elemeire vonatkozóan XIX-XX. századi néprajzi analógiákkal alátámasztható módon? A felmerülő kérdések sora messzire bővíthető. Rövid előadásomból formált rövid dolgozatomban nem vállalkozom ezek további szaporítására, sem teljességgel kielégítő megválaszolására. A következőkben mindössze vazlatszerííen igyekszem felvillantani az egyházi irányítás és a népi kultúra egymásra hatásának legfontosabb színtereit a házasság körüli szokások terén. Alábbi fejtegetésem a törvényhozás, végrehajtás és bíráskodás hármas egységére épül, amelyhez egy bővebben máshol kifejtendő negyedik színtérként a házassági liturgia kérdésköre csatlakozik.

7 1. 2. Előfeltevésként és az áttekintésem meglehetősen tág (a középkortól a XX. századig terjedő) időkeretének magyarázataként előre kell bocsátanom: azzal a hazai lakodalom-kutatásban elterjedt nézettel szemben, amely az egyházi irányítás házasság körüli szerepét a Trentói zsinat (1545-63) és az állami házasságkötést elrendelő XIX. század végi törvény megalkotása ( 1894) közötti alig több mint három évszázados időszakra koncentrálja,

8 sokkal pontosabbnak és egy árnyaltabb összkép kialakítása szempontjából célravezetőbbnek látszik, ha a kérdéskört egy szélesebb időspektrumban vizsgáljuk. Az egyházi irányítás hatása a kérdéses szokáskör esetében már a középkorban intenzívnek tekinthető és bizonyos szempontból fennmaradt a XX. században is. 2. A házasság kereteit megszabó egyházi rendelkezések között keletkezésük és érvényességük szempontjából többféle szintet különböztethetünk meg. A következőkben ezeket veszem sorra felülről lefelé haladva. 2. 1. A rendelkezések legfelsőbb szintjének és tulajdonképpeni fundamentumának a kora középkortól a legújabb időkig irányt mutató egyetemes zsinati határozatok, a különféle pápai dekrétumok valamint a fokozatosan gyarapodó és alakuló egyházjogi kánonok tekinthetők.

9 Az egyetemes egyházi zsinatok határozatai között rendszeresen előfordultak házasságra vonatkozó tételek. Ezek gyakorisága a XII. századtól fokozódott. A zsinati határozatok közül témánk szempontjából a IV. Lateráni zsinat (1215) és a Trentói zsinat jelentősége emelhető ki. A Tridentinum 24. sessio-ja és az ott rögzített, 1563. november 11 -én kelt Tametsi dekrétum különösen kiemelkedő fontosságú, hiszen évszázadokra meghatározta a házasságkötés érvényességéhez szükséges 256