Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Bárth Dániel: Az egyházi irányítás és a népi kultúra kapcsolata a házasodási szokások körében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. formát.

10 A házasság egyházjogi vonatkozásainak átdolgozására a polgári házasságkötés egyre több államban történt XIX. századi bevezetése után került sor. Ennek fontos lépése volt az 1907. augusztus 2-án keltezett Ne temere kezdetű dekrétum," illetve az egyházi törvénykönyv, a Codex Juris Canonici (CIC) 1917. évi első kiadása.

12 A CIC 1983-ban megjelent, átdolgozott változata egy olyan új házassági jogrendszert tartalmaz, amelyet a II. Vatikáni zsinat hatására és a megváltozott társadalmi viszonyok alaposabb figyelembevételével alakítottak ki.

11 Az egyetemes egyházi rendelkezések végrehajtása mindenekelőtt a püspökök feladata volt. A középkori határozatok végrehajtásáról viszonylag kevés információval rendelkezünk. Az efféle vizsgálatot nehezíti, hogy a helyi egyházmegyei vagy nemzeti zsinati határozatok több esetben megelőzték az egyetemes rendelkezéseket. Különösen igaz ez Kálmán királyunk sokat idézett törvényére (II. Cap. 15.), amely kötelezővé tette az egyház színe előtt történő házasságkötést, megelőzve ezzel a IV Lateráni zsinat (c. 5

1) hasonló értelmű határozatát.

14 A Trentói zsinat végzéseinek magyarországi kihirdetése a győri egyházmegye kivételével nálunk elmaradt, gyakorlatba történő átültetésük évtizedekig késett, így azok sok tekintetben csak az 1611. évi nagyszombati zsinaton váltak életképes határozatokká.

15 A XIX-XX. századra már javult a helyzet, aminek következtében a kánonjogi változások gyorsan életbe léptek a hazai egyházmegyékben is. 2. 2. Az ún. részleges egyházjog legfontosabb fórumai, a nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatok

16 egyik fő feladata az egyetemes egyházi rendelkezéseknek a helyi gyakorlatba történő átvitele, beépítése volt. A szigorúan rögzített egyházi kánonok deklarálása mellett az egyházmegyék vezetőinek azonban lehetősége nyílt arra, hogy azokat különböző okokból kiegészítsék és a helyi jellegzetességeknek, adottságoknak megfelelően alkalmazzák. Fenti célkitűzéseink szempontjából az egyházi irányítás eme fórumai még akkor is kiemelkedő jelentőségűek, ha mind a rendeletalkotás mechanizmusai, mind a végrehajtás sikeressége szempontjából számos forráskritikai buktatót rejtenek magukban. 2. 2. 1. A középkori magyarországi zsinatok

17 az első évszázadok szórványos adatai után a XIV század és a XVI. század közepe között a házasságra vonatkozóan is ugyanazt a rendeletcsokrot örökítették át minimális változtatásokkal egymásra, amely az utóbbi évtizedben egyre világosabban kirajzolódó középkori magyar „szinodális hagyomány" részének tekinthető.

18 Az 1382. évi esztergomi szinodális könyv házassági előírásai nagyjából azonos szövegtörzzsel bukkantak föl a későbbi hazai egyházmegyei zsinatokon egészen a 257