Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Bárth Dániel: Az egyházi irányítás és a népi kultúra kapcsolata a házasodási szokások körében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Barth Dániel Az egyházi irányítás és a népi kultúra kapcsolata a házassági szokások körében 1. A házasság szokáskörének vizsgálata a hazai néprajzi kutatások legpreferáltabb területei közé tartozik. A sokat idézett, szórványos történeti adatok mellett XIX-XX. századi leírások százai állnak a kutatók rendelkezésére.

1 Az utóbbi évtizedekben a lakodalom alkotóelemeinek sokoldalú elemzésére is több kísérlet született.

2 Az említett leírásokban és feldolgozásokban — a néprajz alapvető célkitűzéseiből következően — egy tudatos tartózkodás figyelhető meg a szokáskör egyházi aspektusai irányában, utóbbiak vizsgálatát határozottan egyéb tudományágak hatáskörébe utalva. A kérdéskör a hazai liturgiatörténeti kutatásoknak kevésbé, ám az egyháztörténetnek és főként a kánonjogi és jogtörténeti kutatásoknak valóban kedvelt területeként jellemezhető.

3 Az említett tudományágak vonatkozó eredményei azonban csak szórványosan és „felszíni formáikban" kerültek be a néprajzi összefoglalásokba.

4 A szokáskörhöz kapcsolódó források új szempontú, interdiszciplináris megközelítésű vizsgálata az 1930-as években szárba szökkent, majd az utóbbi bő évtizedben burjánzó erdőként kibontakozó, a magyar néprajz tudományterületei közül jelenleg egyértelműen a legintenzívebb társadalmi érdeklődésnek örvendő vallási néprajz keretein belül képzelhető el, amelyben egyébként is némi hangsúlyeltolódás érzékelhető az egyházi év, a búcsújárás, illetve a vallásosság társadalmi formái, keretei vizsgálatának javára az emberi élet fordulóihoz kötődő szokások egyházi vonatkozásaival szemben.

5 1. 1. A házasság szokás-, egyház-, liturgia- és jogtörténeti megközelítésű, komplex vizsgálatában az eleddig feltáratlan, vagy ebből a szempontból feldolgozatlan források interpretálásán túl legizgalmasabb kérdésként az egyházi irányítás és a népi kultúra viszonyának, kapcsolatának vizsgálata jelentkezik.

6 Melyek voltak az egyházi irányítás legfontosabb fórumai? Ezekből melyek foglaltak magukba egyszersmind közvetítő csatornákat a két kulturális közeg között és mik voltak ezek a csatornák? Mely időszakokban születtek az egyházi rendelkezések, milyen intenzitással és milyen előjellel? Mik voltak a 255