Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Tóth G. Péter: A boszorkányság és a mágia kultúrájának társadalmi felfedezése a XIX–XX. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. hangot keltettek hazai tudományos körökben is. Munkája eddig ismeretlen szegmenseit tárta fel középkori művelődéstörténetünknek. Közlése szerint a régóta lappangó kódexet még 1556-ban az ottani domonkos perjel helyezte letétbe a városi tanácsnál. Egy részének XVII. századi másolatára 1944 őszén talált egy felvidéki plébánia lomtárában, és a következő év elején a háborús események során Budapestre menekítette a domonkosok rendházába. Itt a rend 1950-ben történt felszámolásával a kódexnek nyoma veszett. Szerencsére egy részéről Kassán fényképfelvételeket csináltatott, más részeit pedig Fehér lemásolta. Legalábbis ezt állította, hozzátéve, hogy a kassai fényképeket nem találják ugyan, de jegyzeteit utána küldték Nyugatra a kódex kötéstáblájából előkerült néhány érdekes töredékkel együtt. A nyelvemlékek hamisítása természetesen nem csak a XX. században volt jelen a magyarországi historiográfiában. A Teleki-téka híres Servetpéldányáról bebizonyosodott, hogy a máglyára került orvos és hittudós műveinek ritkasága miatt első könyvét már 1531-ben eredetinek hamisítva nyomtatták ki újra. A XVIII. században a Gellei imádságos könyv keltett nagy szenzációt: „Mindennapi imádságok könyvecskéje, mely egy tisztes öregemberé volt; szittya-magyar betűkkel található benne Szent Atanáz hitvallása, a Miatyánk, az Üdvözlégy, a Hiszekegy, a Tízparancsolat és a Confiteor a bűnbánati zsoltárokkal együtt; mindez zsidó módra jobbról balra írva, ábécéje pedig a következő lapon." A gellei plébános Kalló Antalnak egyik levele arról adott hírt, hogy falujában egy bizonyos Ketskeméthi nevű öreg egy ismeretlen betűkkel írt különleges imádságos könyvvel rendelkezik. A plébános megtanulta ezt a könyvet olvasni, majd gondosan az egész könyvet lemásolta. Kalló Antal szerencséjére, mert Ketskeméthi zarándokúira indult, ahonnan már nem tért vissza. A különleges nyelvemlék eredetijének nyoma veszett. Csak két másolati példánya maradt fenn, az Akadémia kézirattárában és a marosvásárhelyi Teleki-tékában. Szabó Károly mutatta ki azután, hogy a gellei imádságoskönyv hamisítvány, egyetlen betűje sem egyezik a rovásírás jeleivel. Amellett szövege szóról szóra követi Kájoni János 1676-ban megjelent Cantionale catholicum című művét.

8 A XIX. században a hamisítástól sem visszariadó honfiúi lelkesedés vezette a cseh Josef Lindét 1814-ben a Wysehradi ének megtalálásában, vagy kortársát Václav Hankát, amikor „ócseh előidőkből származó" emlékekre bukkant. A hamisításba mint „melléküzemágba" kapcsolódott be Literati Nemes Sámuel is. Alakját igazán a hamisítások tették nem annyira híressé, mint inkább hírhedtté. Gyűjtőútjain könnyen tudott összeszedni régi pergameneket, papírokat, amikre aztán rozsdás tintával jól-rosszul utánzott régi betűkkel magyar, latin, német, szláv szövegeket gyártott, sőt még ősmagyar, tatár és kínai betűkre is vetemedett. Ezeket aztán például könyvtáblába 233