Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Jároli József: A gyulai plébánia XX. század eleji kéziratos szertartásrendje mint a szakrális néprajzi kutatások forrása
Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. tenni a hatóságoknál. Helyi sajátosság, hogy a német templomban az Űrnapját követő vasárnap külön megtartották az úrnapi körmenetet. A hivatalos liturgikus könyvekben nem szereplő, vagy vagylagosan szabályozott szertartások anyagának fonása legtöbbször a Gyulán több kiadást megért, helyi kiadású Orgonavirágok című imakönyv, amelyet számos szomszédos katolikus közösség is használt. (Keletkezéséről, összeállítójáról, használatáról e téma keretében nincs módunk megemlékezni.) Űrnapja nyolcadán naponta imádkoztak közösen az Oltáriszentségről szóló litániát. Az ájtatosságok közül néhányat kiragadva megemlítjük, hogy a nagyböjti szerdákon speciális ájtatosságot tartanak Gyulán az Orgonavirágokban leírtak alapján. A májusi ájtatosságot itt már április 30-án megkezdték, pünkösd harmadnapján, amely sajátos gyulai fogadalmi ünnep, körmenetileg mentek át az Anyatemplomból a Szent József-templomba, amelyhez a hívek rossz idő esetén is ragaszkodtak. Jézus Szíve ünnepének nyolcadán az egyházi főhatóság engedélyével minden nap közösen imádkoztak a litániát. Októberben a Rózsafűzért reggel a gyerekek végezték az Anyatemplomban, az esti órákban a káplánok felváltva. November elsején, vecsernye után körmenet indult a nagy temetőbe (Szentháromság), ahol ugyancsak az Orgonavirágokban található, a megholtakért imádkozott litániát mondták el, majd a szertartás végén a körmenet nem ment vissza a városba, hanem a libérât is ott végezték el a temetőben, magyarul, az előbbi imakönyvből. Minden hó második vasárnapján az Oltáregyesület közös istentisztelete zajlott le, szentségkitétellel, utána szentségimádással. Számos helyi szokásra utal a harangozással kapcsolatos tudnivalók leírása is. Farsang utolsó napján, húshagyó kedden este 11 órakor a nagyharang meghúzásával búcsúztatják a farsangot. Az utolsó három napon a szentségkitétel mellett tartott ünnepélyes szentmise után minden délután ugyancsak szentségkitétellel, az Oltáriszentségről tartott litániával végezték a farsangi ünneplés esetleges helytelenségei miatti engesztelést, felkészülve a nagyböjtre. Sajátos harangozási rendje van a májusi ájtatosságoknak. Szentháromság vasárnapon a nagytemplomban a nyolc órától fél óránként megszólaló harangok után nem ott, hanem a Szentháromság kápolnában mondott a plébános asszisztenciális ünnepi misét, ahová körmenetileg vonultak át a hívek. A mise után visszatértek a nagytemplomba és ott az antiphona eléneklése után a pap a ciboriummal áldást adott. Az Űrnap nyolcadában tartott napi litániára az elsőt a nagyharanggal harangozták. A Jézus Szíve nyolcadában mondott napi litániák közül az első és az utolsó litániára történő beharangozás szintén a nagyharanggal kezdődött, a többi napokon a középsővel. Az állami megemlékezések, ünnepek a kor jellegzetes eseményei. Április 27-én Zita királyné neve napja, augusztus 17-én a király születésnapja, 208