Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Lábadi Károly: Erkölcsi és vallási élet a XIX. századi Drávaszögben

- Nép/ vallásosság a Kárpát-medencében 6. szükségei felől legkevésbé vagyunk tájékozva, pedig leginkább veszélyeztetnek, s megmentésökre nem csak egyházkerületi, hanem egyetemes Konventi intézkedések s a közalapból nyújtandó segély is szükséges, mire nézve mindenek előtt biztos ismeretet kell felölök szereznem."

14 Az egyházfőt Drávaszög-szerte nagy szeretettel fogadták: „A püspököt — írta — 65 év óta nem látott gyülekezetek határtalan örömmel vártak, leírhatatlan lelkesedéssel fogadtak, őszinte magyar szívességgel láttak, gyermeki bizalommal sereglettek s vettek körül, és érzékeny áldással kísértek és bocsátottak útnak mindenütt."

15 Az eklézsialátogatások meghatározott forgatókönyv szerint zajlottak: a püspök megérkezése után először a templomot kereste fel, utána az elöljárókkal, a szülőkkel találkozott, legvégül a lelkészlakon a presbitérium tagjaival folytatott eszmecserét. A püspöki vizsgálat emiatt több óráig eltartott. A lelkészeket arra kérte a püspök, hogy az utolsó látogatás óta eltelt időszak eseményeit és egyházi állapotukat írásban adják át neki, továbbá azt is kérte tőlük, hogy „a bizalom pecsétje alatt" tájékoztassák gyülekezeteik erkölcsi s hitbéli állapotairól, dicsérendő vagy megrovandó jellemvonásairól, lelki szükségeiről stb. E jelentések elkészültek, s a Drávaszög falvainak századvégi hiteles erkölcsi rajzolatát adják. A beszámolók egy addig nem tapasztalt ragályos jelenséggel foglalkoznak leghangsúlyosabban: mindegyik kivétel nélkül kitér a nazarénusok megjelenésére, a szektásodás káros hatására.

16 Rácz Pál vörösmarti lelkész gyülekezetének erkölcsi állapotát tömören festette meg: „Vadházasok kevés számmal vannak: mintegy 8 pár. Iszákos, mint mindenütt, úgy itt találkozik, tolvajság nagy mértékben nem, de az istenkáromlás, fájdalom, szemérem és tartózkodás nélkül gyakoroltatik. A templom vasár- és ünnepnapokon kellő számmal látogattatik, de az úrvacsorával élők száma alig egy harmadrészt teszi a gyülekezetnek."

17 A püspöki látogatáskor Csúza lelkésze, az Amerikából tíz évi emigráció után hazatért Ács Gedeon,

18 aki Kossuth szűkebb köréhez tartozott, beszámolt a falu lakosságának gyarapodásáról, ám szerinte az „Erkölcsi tekintetben a haladás gyengébb. A magyar köznépnél általában elterjedt hibák és bűnök, minők (például) a tolvajság, tivornyázás itt nincsenek enyészőben. Ezeknek korlátozására a polgári hatóságok nagyon keveset tesznek. A nyilvános isteni tisztelet s a sakramentomok gyakorlása Csúzán nem csökkent annyira, mint némely más községében Alsó-Baranyának. A vasárnapi isteni tisztelettől azonban sokakat visszatart az, hogy a legközelebbi gabona piacok egyikén, Eszéken épen vasárnap van a legnagyobb gabona-vásár... Visszavonás, gyűlölködés atyafiak és nem atyafiak közt most is gyakori, mint volt régente is. A káromkodást és trágár beszédeket reményhetőleg a művelődés terjedése fogja ritkítani a honoratin osztálynál 187