Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Szigeti Jenő: A protestáns népi vallásosság XIX. századi válsága
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Szigeti Jenő A protestáns népi vallásosság XIX. századi válsága A folklór ma divatos idegen szó, nemzetközi terminus technicus, amit a mai értelemben 1846-ban William John Thorns használt egy tanulmányban, melyben az angol nemzeti kultúra régies elemeinek megőrzésére és megfigyelésére buzdított. A szó „népi tudás"-t jelent, ami Thorns szerint „a nép körében közismert hagyományos hiedelmek, mondák és szokások, ...a hajdani idők cselekedetei, szokásai, megfigyelései, babonái, balladái, szólásai", vagyis mindaz amit a nép tud. 1 Ma a folklorisztika az egységes és lényegében osztatlan népi tudásnak a vizsgálata, mely a jelenségeknek nemcsak a néprajzi, esztétikai, társadalomtörténeti hanem a vallástörténeti vizsgálatával is foglalkozik. Azt is vizsgálja a folklorisztika különböző kutatásterületein belül, hogy a népi vallásosság hogyan jelenik meg népünk életében. Mivel a népi tudás osztatlan, ezért a népi vallásosság vizsgálatánál minden folklór-műfajra tekintettel kell lennünk. A magyar folklór történeti-összehasonlító vizsgálata során Bartók Béla ismerte fel először, hogy a jobbágyság felszabadulása, társadalmi helyzetének változásaival párhuzamosan az egész népköltészet átrendeződött. 2 Nemcsak szerepe jelentősége változott meg, hanem műfajilag, tartalmilag, tematikailag is átalakult. A műfajok közötti arányok eltolódtak, módosultak. Egy új stílus győzedelmeskedett a régi felett. 3 A két stílus különbségét Bartók és munkatársai a népzenében dolgozták ki, de a változás a szöveget sem hagyta érintetlenül. Ugyanez a nagy változás kimutatható a balladánál 4 vagy a táncnál is. 5 Kézenfekvő talán az a következtetés is, hogy népi kultúránk többi „műfaját" sem hagyta érintetlenül ez a nagy, a társadalom jelentős változásaiból adódó stílusváltás. Ha ez az előfeltevés igaz, akkor a népi vallásosság területén is meg kell mutatkozni ennek a cenzúrának. Ennek a felismerése, végiggondolása a népi vallásosság kutatásának fontos eleme. A kérdés vizsgálatának messzevezető szálai vannak. Meg kellene vizsgálni a népi kultúra és a magas kultúra viszonyát. Meglehetősen nehéz arra a kérdésre választ adni, hogy honnan kezdődik a népi vallásosság. Tájékozódásunkat az is nehezíti, hogy a magyar vallásosság történeti rétegeinek vizsgálata terén még keveset kutattunk. A kegyességtörténet 6 , - vagy ahogyan a római katolikus teológia jelöli: a lelkiség-történet 7 az egyháztörténet alulnézetben. Itt nem csupán a parasztság egységesnek vagy kevéssé differenciálódó kultúrájára kell tekintettel lennünk, hanem a magasabb társadalmi osztályok hitének 175
