Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Jakab Réka: Ellenreformáció a veszprémi káptalan felsőörsi birtokán a XVIII. század közepén

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Jakab Réka Ellenreformáció a veszprémi káptalan felsőörsi birtokán a XVIII. század közepén A töröktől visszafoglalt dunántúli területeken a világi közigazgatás újjászervezése mellett a katolikus egyház is igyekezett régi pozícióit és birtokait visszaszerezni. Ebben az igyekezetében nem csupán a pusztává vált, elnéptelenedett területeken kellett birtokai működését és a hitéletet megszerveznie, hanem a török időkben az egyes, csaknem teljes egészében reformált közösségek használatába került, volt katolikus javakat is vissza kívánta szerezni, s ezáltal egyben gyengíteni ezeket a gyülekezeteket híveiknek áttérésre való megnyerésével. A Rákóczi szabadságharc hadműveletei a XVIII. század első évtizedében visszavetették a megindult "visszaszerzési" folyamatot, de az 1715-ös pozsonyi országgyűlés törvénycikkei, az 1721-ben felállított, vallásügyeket vizsgáló Pesti Comissio végzései és a III. Károly (1711-1740) által kibocsájtott két resolutio (1731, ill. 1734) állami ügynek tekintve a vallásügyeket, rendeletileg szabályozott, általános érvényű segítséget nyújtottak a katolikus egyháznak a protestantizmussal szemben. A katolikus egyház térnyerését segítette az a rendelet is, amely a visszafoglalt területeken csak a katolikus vallásgyakorlatot engedélyezte. A visszafoglalt területek tulajdonjogának felülvizsgálatára és a vallásügyek kivizsgálására bizottságok kiküldését rendelte el az országgyűlés.

1 Károly első vallásügyi rendeletével nemcsak az állami ellenőrzést erősítette meg a protestáns egyházak felett, hanem a katolikus egyház számára is felügyeleti jogokat biztosított a protestáns vallásgyakorlat ügyében. A katolikus egyház és protestáns felekezetek konfliktusát a vallásügyet szabályozó rendeleteken túl a birtokviszonyok is bonyolították. Legtöbb helyen ugyanis, mivel az egész közösség, sőt a katolikus pap is reformált, a korábbi katolikus templom vált a protestánsok vallásgyakorlati helyévé, vagy az elmenekülő egyháziak birtokán épült fel az új oratórium. így a XVIII. század elején a birtokok viszavétele is jogi hivatkozási alapul szolgált a templomok visszaszerzésében. Felsőörsön, akárcsak a szomszédos falvakban, a veszprémi káptalan volt a földek nagyobb hányadának birtokosa. Mellette a felsőörsi prépostág és néhány kisebb nemesi család rendelkezett birtokokkal a faluban. A XVII. század első felében a prépostság birtokai a református egyház kezére kerültek és bí163