Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Jakab Réka: Ellenreformáció a veszprémi káptalan felsőörsi birtokán a XVIII. század közepén

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. rásukban nem akadályozta őket senki, hiszen — bár a préposti stallumot névleg folyamatosan betöltötték — a prépost nem helyben lakott.' Ettől kezdve a prépostsági birtok a református prédikátor megélhetését szolgálta.

2 Ez az állapot állott fenn a XVIII. század első harmadáig, amikor a királyi rendeletek mellett a katolikus egyház térnyerését segítette az is, hogy egy kérlelhetetlen, céljaiban igen elszánt személyiség került a felsoörsi prépostság élére. Padányi Bíró Márton kinevezése után nyomban megkezdte a katolikus egyházi élet újjászervezését: a templom, a préposti ház újjáépítését, ill. kijavítását, valamint a hitélet megszervezését, a katolikus lakosság erősítését a protestáns többséggel szemben. Mindezen igyekezete szembeállította a protestánsokkal, akiket a prépost intézkedései létükben fenyegettek, hiszen a reformáció során kialakult történelmi helyzetben ők magukat mintegy a katolikus egyház jogutódainak tekinthették. A prépost (1729-1745), majdan későbbi veszprémi püspök (1745-1762) és a felsoörsi reformátusság e konfliktusa majd húsz éven át tartott. Forrásaink javarészt a veszprémi Érseki Levéltárban találhatóak. A zömmel latin nyelvű iratok, sőt még a természetükből fakadóan bilingvis tanúkihallgatási jegyzőkönyvek is jobbára a katolikus fél szempontjait mutatják. Törekedtünk arra, hogy feldolgozzuk a protestáns fél föllelhető forrásait és a rendelkezésre álló szakirodalmat is. A jogi helyzet A felsoörsi református anyakönyv tudni véli, hogy egyházuk adományként kapta meg a préposti birtokot és jövedelmeit a fajszi Ányos földesúrtól a kegyúr beleegyezésével. A későbbi, Padányi által ellenük indított birtokvisszaszerzési perben a reformátusok erre az adományra hivatkoztak, amit a vármegyei bíró nem vett figyelembe. Tény, hogy ennek nyomát csak a református anyakönyvben találjuk. A per lezárulta után a bírói ítéletnek megfelelően a reformátusok —reverzálist adva a prépostnak— önként visszaadták a prépostságjavait. A faluban a XVIII. század elejére visszaálltak a régi birtokviszonyok s az úrbérrendezés idejére a prépostság birtoka mintegy 69 holdat tett ki, 6 jobbággyal és 1 zsellérrel. (A birtok egy része a Velencei-tó mellett, Dinnyéspusztán feküdt.)

3 Padányi Bíró Márton prépost, majd püspök felsoörsi "egyházpolitikája" a XVIII. század elején elinduló, a bécsi udvar által szabályozott és irányított rekatolizációs folyamat része volt. A Habsburg-kormányzat valláspolitikájára több tényező hatott. Úgy vélték: az egy vallású ország könnyebben, eredményesebben kormányozható, s a visszafoglalt területek egyházi hovatartozásában rejlő anyagi érdekek is motiválták intézkedéseiket. Az államvallás uralmát és egységét kívánták minden eszközzel elősegíteni. Az első évtizedekben 164