Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Csáki Árpád: Templomi helyek rendszere Háromszéken a XVII–XVIII. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. István Mihálynak és feleségének egy darab ülés helyért.

46 A dolog érdekessége, hogy az említett hely vicinumának a pap a tulajdonosa. Ugyancsak Kézdimartonfalván 1669. május 21-én Szász Péter futásfalvi lófő „két asszony ember álló hellyet, valamint a martonfalvi két mezőben levő két fél ál földeit Tusa Ferentznek tizenöt magyar forintokért ad cl.. ."

47 ( a templombeli hely „vicinussa Bartok István senior", ugyancsak nemes személy) Nemes Veres Imre szintén a szomszédos székek megkaparintására törekszik a Dalnoki templomban. Ennek érdekében 1675. okt. 30-án Péter Ferenc és Péter György nemeseknek, Szentes Péter és Szentes János dalnoki lófőknek három férfi ember álló hellyeik helyett hasonló hármat ajánl fel, ez mellett Péter Györgynek 1 forintot, Szentes Péternek is egy véka búzát.

48 1713. június 26-án sepsibesenyői László Jánosné nemes asszony sepsibesenyői nemes Kövér Péternek adta örököse jószágainak és szántó földeinek nagyobb részét a templombeli asszony ember álló helyeivel 1 forint és 12 pénzen.

44 (itt az ár kisebb, mert a hely szomszédságában jobbágy, Szörcsei Gáspár nemes Tóth János jobbágya ül) Ugyancsak 1713-ban, de a zabolai templomban lévő asszony álló helyét zabolai Finna Márton ugyancsak zabolai Tompa Pálnak 72 pénzekért adja el. (az álló hely vicinussaiként Jakolts Györgyné széke, ill. Szakats alias Sándor Andrasne helye említődik)

50 1760-ban Tompa István kisborosnyói nemesnek a rétyi templomban levő három ülő helyét rétyi Székely Ádám és Ferentz nemesek három forint hat pénzen vásárolják meg (ülő helyek, és szomszédságában ugyancsak nemesek ülnek).

51 És mi történt akkor ha a faluban csak egy templom volt, de több felekezet hívei éltek Háromszéken több felekezet élt együtt, igy a XVIl.században többségében reformátusok, de unitáriusok és római katolikusok, majd a XVII. század végeXVIII. század elejétől az unitusok (görög katolikusok). Az ország törvényei értelmében ahol csak egy templom volt, azt a nagyobbik eklézsia tarthatta meg magának. A XVIII. század első felének erőteljes rekatolizációja során azonban a katolikusok több templomukat erőszakkal visszavették, új templomok építése pedig szigorú ellenőrzés alá tétetett. Ugyanakkor az unitárius többségű falvakban (Nagyajta, Káinok) a reformátusokkal folyt hosszú harc a templom birtoklásáért. Tudunk Háromszéken olyan helyekről, ahol a templomot felváltva használták a protestánsok és a katolikusok, vagy utóbbiakat is megtűrték. Jelen adataink azonban pontosan az intézményesített rekatolizáció idejéből