Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Dénesi Tamás: Remeték a veszprémi egyházmegye területén a XVIII. században
Egyháztörténet, telekezetek együttélése házikápolnájában áldozópappá szentelte." 9 Szentelése után a Deáki-puszta Szent Vendel kápolnájánál élt példás remeteéletet. 9 " 1764-ben már nem lehetett minden rendben Mesterházy körül, ugyanis remetetársa, Heim György meg akart tőle válni. 91 1765. szeptember 2-án mégis novíciust kapott, Runiczky Józsefet. 92 1774-ben már nincs Deákin. 9 ' 1780. április 10-én Horváth János nagyszőlősi plébános igazolta, hogy bevezette Mesterházyt a somlai Szent Márton kápolna remeteségébe. 94 Birovszky László tiszttartó püspökhöz írt leveleiből a következőket tudjuk meg: „tavali esztendőben Nagy Szöllösben visitation lenni méltóztatott Nagy Somlyay Hegyen...Remetét némely Excessusaiért le vetkőztetni parancsolta „de mégis maradt haláláig. Az elmúlt napokban azonban a nagyszőlősi plébános bevezetett egy új remetét „minden hér nélkül" „és már is szöllöben munkálkodó embereinket zálogollya, veréssel fenegeti". 9 ' Bajzáth József püspök a következőket írta a remete feladatáról és arról, hogy a földesurának nem mutatták be: „Most tehát elő adván magát egy példás Mise mondó Remete úgymint P. Vendelinus Mesterházy Vicarius Uram által...rendeltetett, hogy mind az ott lévő kápolnára gondott visellyen és az hegyen munkálkodó Híveknek abban Sz Mise áldozattal lelki vigasztalásokra légyen...Azt mind azon által magamis helyesnek és illendőnek állítom lenni, hogy emiétett Pater Remete magát az Méltóságos Földes Uraságnak alázatossan praesentallya..." 96 Birovszky június 3-án ismét, ezúttal már ironikusan panaszkodott a püspöknek: „Mesterházy nevezetű Példás Remetének sok gorombaságát továb nem szenvedhetem...méltóztatnék meg inteni, hogy az ott való Uraság Ispányával s többi cselédgyeivel ne gorombáikodnék... ez még rendötlencbb életet fog viselni, mint az meg holt remete, mert az a midőn meg itta magát senkivel sem garázdálkodott, de ez midőn meg issza magát, az mölly dolog nála igen gyakran meg essik, embereinket mocskollya, általam rendöltetett Méhest el verte, moly miat ott való méheház vesztiben vagyon..." 97 Mesterházit a vizitátor sem találta otthon, akinek beszéltek a remete szüntelen kóborlásairól is. Plébánosa szerint nagyon sokat ivott és emiatt teljesen esztelenül viselkedett, mindenfelé bort vásárolt, de az árát néha elfelejtette kifizetni. 98 Ezen vétkeit jelentették az 1780. augusztus 8-i veszprémi szentszéken. Elhatároztatott, hogy a következő alkalommal kihallgatásra a szentszék elé rendelik. 99 Tíz nap múlva elrendelték, hogy a kápolna felszereléséről leltárt kell készíteni, valamint, hogy a szőlőt és egyéb tartozékokat az egyház nevében foglalja le a vásárhelyi plébános. Ezen a konzisztóriumon nem jelent meg Vendel atya, ezért elhatározták, a következő konzisztoriális napon őrizet alatt vezetik oda. 24-én meg is jelent a vádlott, majd a helynök parancsára a Szent Pál szemináriumba zárták. Másnap örökre megfosztották remeteségétől, és amíg meg nem javul, nem engedték misézni sem. Egyúttal felszólították, vigye el holmiját a remeteségből és hitelezőit fizesse ki. Mesterházy megígérte, hogy hamarosan elmegy Fehérvárra és ott behajtja kintlevőségeit, ezekből törleszti adósságait." 10 Ç2
