Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Tóth G. Péter: Félelem és rettegés a pestistől

Történeti források, forrásismertetések egy veszprémvölgyi apáca, Boldog Ilona volt, akinek személye Árpád-házi Szent Margit kultuszköréhez tartozott. Minden évszázad más-más szentet részesített előnyben pestisjárvány idején. Mindegyik közbenjárhatott Istennél, de nem mindegyik bírt általános érvénnyel. Voltak olyan szentek, akiknek csak helyi, regionális hatóköre volt. Franklin összeállított egy listát a pestis ellen védő szentek nevéből. Ez a lista a franciaországi katolikus népesség körében élő 53 szent nevét tartalmazta. Az összeírt szentekhez 190 fohászkodást tudott feljegyezni, de a fohászkodásokból csak 138 volt datálható. Jean-Noël Biraben ebből a 138 fohászból készített egy táblázatot a teljesség igénye nélkül. Az 53 szent egyaránt segítségül hívható volt körmenet, zarándoklat, fogadalom, kívánságok, áldozati adományok formájában. Ez a következőképpen oszlik meg: 1. táblázat

87 Szűz Mária Szt. Sebestyén Szt. Rókus 13. sz. 1 2 14. sz. 3 2 15. sz. 8 9 5 16. sz. 2 8 10 17. sz. 18 4 23 Ossz. 32 25 38 Egyéb szent 4 13 11 15 43 138 A fogadalmak 69%-a Szűz Mária, Szent Sebestyén és Szent Rókus között oszlott meg. Az egyéb szentek közül még nyolc olyan volt, akik igen híresek voltak, mint általánosan elterjedt pestis védőszentek, de a többiek csak helyi érvényességűeknek bizonyultak. A három legfontosabb pestis ellen ható szent közül most Szent Rókus személyével foglalkoznék részletesebben.

88 Szent Rókus minden bizonnyal a legtöbbször idézett pestisellenes védőszent volt a 15-19. században. Születési dátumáról és életéről kevés megbízható adattal rendelkezünk. Bálint Sándor idézi Adolf Franz és Schütz Antal munkáit. Ezekben 1195-ös dátumot találunk születésének időpontjára.

89 Biraben szerint a francia történészek és szentkutatók körében is igen sok variáns élt erről. Egyes szerzők szerint 1293-ban vagy 1295-ben született, de van olyan felfogás is, hogy 1330-ban vagy 1350-ben született.

90 Mindebből következik, hogy Bálint Sándor a félreírt életrajzi adatok miatt közel száz évet tévedett Rókus születési és halálozási időpontját illetően. A legtöbb kutató megegyezik abban, hogy Montpellier-ben, gazdag francia nemesi családban jött a világra és már születése pillanatában tudták, hogy Isten kiválasztottja, mivel mellén egy kereszt alakú jelet találtak. Vallásossága abban is megnyilvánult már igen korán, hogy pénteken, böjtnapon megtagadta anyja mellét, és nem szopott. Elete nem cáfolt rá az előjelekre. Amikor húszéves lett, szétosztotta vagyonát a szegények között, elhagyta szüleit és zarándoklatra ment Rómába. Toszkánába, Acquapendentébe megérkezve egy pestis383