Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Márkusné Vörös Hajnalka: Szabadtéri szakrális emlékek levéltári forrásai

Történeti források, forrásismertetések nosa építteti. A hazai uradalmak sajátos helyzetéből adódóan a megrendelő, építtető főurak általában távol élnek az építkezések színhelyétől, viszont figyelemmel kísérik azokat. Ezért a családi levéltárak levelezései megörökítenek olyan építkezési mozzanatokat, melyeket a helyszínen tartózkodó építtető tudomásul vesz, olyan utasításokat, amik szóban is közölhetők így legtöbb esetben nem kerülnek megörökítésre. A XVIII. századi Veszprém megye nagy építtetőinek Padányi Bíró Mártonnak és Eszterházy Ferencnek, Károlynak is fennmaradtak leveleskönyveik. Padányi Bíró Márton a püspöki székhelyet, Veszprémet elhagyva inkább Sümegen tartózkodott. Napi levelezést folytatott prefektusával, s a Veszprémben maradt bizalmasaival. Megmaradt leveleskönyvét a Veszprémi Érseki Levéltár őrzi.

26 Eszterházy Ferenc és Károly is távol éltek az uradalomtól, az előbbi Pozsonyban lakott, az utóbbi székhelye Vácott, majd Egerben volt. A püspök kezdetben évente 2-3 hónapot töltött Pápán, később a látogatások ritkultak, majd elmaradtak. Ezért a birtokot vezető gazdatisztek igen részletesen számoltak be leveleikben az uradalom életéről. Eszterházy Ferenc levelei 1738-1756-ig eredetiben maradtak meg.

27 Eszterházy Károly levelei részben eredetiek, részben kötetekben, másolatban maradtak fenn leveleskönyvekben, hasonlóképpen a pápai prefektusokkal folytatott levelezése is. Az anyag elszámolásokkal, számlákkal, jegyzőkönyvekkel egészül ki.

28 A leveleskönyvek tartalmának bemutatására két levélváltást idézünk a pápai kálvária felújításával kapcsolatban. Bittó Títus pápai prefektus a következőket írta urának Eszterházy Károlynak 1797ben: „Még ezen ősszel el fog az pápai kálvárián épített kápolna is teljességgel készülni, a Kálvária már elkészült csak a stációkban lévő figurákat kelletik reparálni, melyre exellentiádnak kegyes resolutióját alázatosan el fogom várni, s mellyeknek helre állításáért a képfaragó a maga munkájára 65 foréntokat kíván, remélem a kép erője sem fog fölebb menni." Eszterházy Károly válasza: „Azt megengedem, hogy a stációk az képfaragóval és képíróval megújíttassanak, kivévén az alsó kápolnát, melyről kívánnám, hogy előbb concedálván a dolgot a plébánossal, hogy mit représentai a képíró az képírással, az képfaragó a képekről tegyen előbb projectumot papiroson és nékem küldettessen meg."

29 Két évvel később írta az intéző: „Az itt való Schvaichart

30 nevezetű képíró az pápai kálváriához való első statiónak kápolnáját a projectum szerint szépen kiírta. Excellentiadnak írásban kiadott és a projectumban felvett parancsolattya szerint megváltoztatván a baldagiumot is." Eszterházy Károly reagálása: „Ennek a jó hírnek örülök. Eger, 1797. szeptember 19."

31 Emlékiratok, önéletírások Különösen értékes és becses а néprajz- és történelemtudomány számára az emlékiratok, önéletírások és naplószemelvények együttese, mert a korabeli 325