Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Történeti források, forrásismertetések: - Márkusné Vörös Hajnalka: Szabadtéri szakrális emlékek levéltári forrásai
Történeti források, forrásismertetések se (pl. kereszt vagy szobor fenntartása), az alapítvány összege, az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásának száma, az alapítvány összegének elhelyezési módja, az alapítvány jövedelmének felhasználása. Az előírt adatokon túl gyakran bejegyezték pl. a felállított kereszt vagy szobor anyagát, származási helyét, a munkában résztvevő mesterek nevét is. Az alapítványi pénzösszegek összevonására és központi kezelésére 1878ban létrehozták a Veszprém-egyházmegyei Alapítványi Hivatalt, így az addig a plébániákon kezelt pénzösszegek a hivatal felügyelete alá vonattak és ott kezeltettek. Ezután a hívek csak alapos indokkal, részletes terv és költségvetés benyújtásával juthattak saját alapítványuk tőkéjéhez. Az építkezések, renoválások ügyintézése nehézkesebbé vált, de a kutatók egy értékes forrásbázissal gazdagodtak. Telekkönyvi iratok Készpénz helyett földingatlanban is lehetett alapítványt tenni. Ebben az esetben a földingatlant a kereszt, szobor vagy kálvária nevére telekkönyvezték a fenntartási teherrel együtt. A 19. sz. végétől szabályozták azt is, hogy a kereszt, vagy a szobor felállítási helyén 2-4 öl területet a kereszt vagy szobor nevére kellett telekkönyvezni. így a telekkönyvi iratok is fontos forrásai lehetnek a kutatóinak. A telekkönyvi iratok tartalmának bemutatására hadd idézzük a zirci kálvária 1862-ben kelt alapító levelét: „Mely szerént alól írott, a Zirci Apátság részéről ezennel nyilvánítom, hogy azon kert területet, mely ekkorig mint censuális kert Gfelner Jakab zirci lakos használatában volt, s Zirc mezővárosnak napnyugoti részén, az úgynevezett Bergl utca déli végén fekszik, és melyen az új kálvária építtetett, ezen kálvária fundusául örökösen kijelelem, átajándékozom, megalapítom és az erre való felügyeletet a zirci plébániára általruházom; s minthogy ezen területből 1000 ölre menő rész a kálvária szükségére ezúttal nem használtatik, hanem mint kert haszonbérbe adathatik, a zirci plébános urat felhatalmazom, hogy ezen kertnek használandó részt haszonbérbe adhassa, s a haszonbéri jövedelmet a kálvária fenntartására fordíthassa. Miről kiadtam alapító levelemet nevem aláírása és az apátság pecsétével megerősítve. Zircen, október 18-án 1862. (Rezutsek) Antal apát." 25 Levelezések, leveleskönyvek Számtalan esetben a szabadban álló szakrális építményeket nem a helyi közösség vagy egy helyi lakos, hanem a plébánia kegyura, az uradalom tulajdo324
