Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Márkusné Vörös Hajnalka: Szabadtéri szakrális emlékek levéltári forrásai

Történeti források, forrásismertetések Plébániai iratok (Acta Parochialia) A Veszprémi Érseki Levéltár őrzi a plébániák speciális iratait 1652-1838ig, majd az azt követő egyházmegyei iktatott iratok (Acta dioecesana) sorozatát napjainkig, amelyek többek között sok értékes adatot tartalmaznak a szobrok, keresztek, kápolnák és kálváriák építőiről, a kezdeményezés indítékáról, sokszor az építkezés körülményeiről majd a hozzájuk fűződő szokásokról is.

21 Néhány konkrét példát mutatunk be: 1795-ben Henn János barnagi lakos fordult az egyházmegyei hatósághoz a következő kéréssel: „Fel tett szándékom az mi territóriumunkban lévő kálvária hegyen 7 Statuât és 1 kápolnát építtetnem és Isten О Sz. Felségének tiszteletére feláldoznom."

22 Az építésre az engedélyt megadták, a kápolna és a stációk hamarosan fel is épültek. Egy évszázaddal később a vöröstói plébános tudósította az egyházmegyét a Németbarnagon dívó szokásokról: „Vöröstói plébániában ez év folyamán szokásként találtam, hogy nagypénteken délután a vöröstói lelkész a filiálisba Németbarnagra is átmegy, a denudatio Crucist végzi s a híveket az ottani Kálváriára felvezeti; onnét visszajövet a legméltóságosabb Oltáriszentséget az Úr koporsójához kiteszi, hol másnap délután 4 óráig, a föltámadásig, tehát a rákövetkező egész éjen keresztül, kinnhagyatik. E délutáni kálváriajárásra vöröstói hívek is átmennek Németbarnagra s így a Vöröstón délelőtt kitett Oltáriszentséget imádás nélkül hagyják; de azonképpen imádás nélkül marad másnap délelőtt a Németbarnagon kitett szent Test is, amikor meg viszont a nagyszombat délelőtti szertartásokra a németbarnagiak jönnek át Vöröstóra."

23 Alapítványi számadások Mint arról korábban szóltunk, Zichy Domonkos megszigorította az új keresztek felállítását és erről egy 1845. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben rendelkezik is: „...Új keresztek föl állítása, nehogy ezek utóbb romladozott állapotjuk által botrányul szolgálhassanak, Megyei Hivatalunknak előleges megegyezésével csak akkor és úgy fog megengedtetni, ha fenntartásukhoz elég alapítvány tétetik le, - melyről számadás a templom számadása közt leszen vezetendő..."

24 Ezután a templomon kívül elhelyezendő kereszt vagy szobor fenntartására a felállítónak akkora összegű alapítványt kellett tennie, amelynek kamata elégséges a kereszt, szobor vagy kép restaulására vagy felújítására. A plébániákon ma is megtalálható az „Alapítványi Napló", amelybe folyamatosan feljegyezték az alapítványok következő adatait: folyószám, a bejelentés éve, hava, napja, az alapító neve és lakhelye, az alapítvány rendelteté323