Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Csáky Károly: Egyházi dokumentumok néprajzi adatai

Történeti források, forrásismertetések Az egyéb ájtatosságok, különösen a nagyobb szükség idején erősödtek fel. A háború kitörésének évéből, 1914-ből, például ez a feljegyzés maradt: „Semmi megjegyeznivaló nincs egész augusztus haváig. Ekkor azután egymás után hívták be a katonákat, elvitték a lovakat, s ezek mind a csatatérre mentek. Volt idehaza sok sírás és jajgatás. Az asszonyok minden napon este 6 óra körül a zárdai iskolába jönnek, hol Szűz Mária szobra előtt mondják a rózsafüzért, több imádságot és éneket. (...) Az iskolás leánykák minden pénteken szentgyónáshoz járulnak s minden nap a szentáldozáshoz, az ország hadseregének szerencsés küzdelmeiért." További néprajzi adatok Hosszan lehetne még sorolni azokat az adatokat, amelyek a népi kultúra körét, a népi gyógyászatot, a gazdálkodást, az emberi sorsok alakulását valamilyen formában tükrözik. Akad néhány értékes adat a kivándorlással kapcsolatban is. A gazdasági válság, az általános elszegényedés, az anyagi felemelkedés reménye néhány embert itt is arra kényszerített és ösztönzött, hogy a tengeren túl próbáljon szerencsét. 1906-ban írta krónikájába a plébános ezeket a sorokat: „November 17-én indultak meg Alsószemerédről Amerikába: Gábris Károly, Gyönyör Ferencz, Gyönyör Péter gazdák és Lóska József, Lóska Ignácz zsellérek. Ki tudja, vajon elérik-e azt, amire vállalkoztak? Előtte idehaza meggyóntak, szentmisét szolgáltattak, s alatta példásan járultak az Úr Jézus asztalához. Szerencsés utat!" 1907-ben ismét fontos bejegyzést tett a helybéli pap: „Socialis hullámverések tették emlékezetessé az egész évet, melyek elgyűrűztek kis községeinkbe is. A munkások háromszoros díjat követeltek...(...) Hozzájárult ehhez, hogy a múlt évben Amerikából a kivándorolt öt zsellérünk nagyon sok pénzt küldött haza, volt olyan is, ki 1200 koronát küldött családjának, s leveleikben nem győzték dicsérni azokat. Az egyik levelében ezt írta: 'J°bb dolgom van itt nekem, mint Szemeréden a papnak.' Természetesen folyománya lett ezen körülményeknek az, hogy ez év október havában ismét 20-an mentek ki. Már a gazdák is készülődtek, hogy ők is kimennek addig, míg idehaza lévő adósságaikat letörlesztik. De szerencsétlenségükre akkor ütött ki Amerikában a pénzválság. Egymás után jöttek a panaszos levelek, hogy nincs munka, nem tudnak megélni, küldjenek utánok pénzt." 1909-ben az Amerikába kivándorolt szemerédiek még a templom részére is tudtak küldeni 120 koronát. A gyűjtést odakint Lóska Ignác végezte. 1910-ben jegyezte be Viszolajszky Károly a História Domusba az alábbiakat: „Amerikából november közepén haza jött a négy Lóska, miután 3 évi távollétük után minden adósságukat kifizették, sőt, pénzt is hoztak haza. Bá312